Seite - 416 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

416 faféle növényeket és szőlőt találtunk : itt világoszöld gabnavetések nyújtanak kellemes változatosságot. A nyugati oldalon azonban ismét a bokorfélék az uralkodók, meg-megszakítva a parton iszapföldektől, melyeket a ki-kiöntő dagály hagy maga után. A sziget közepéből a meredek S. Michele hegy emelkedik ki, melynek csúcsát egy elpusztúlt középkori vár romjai koro- názzák. Innen mindent belát a szem Sebenicótól a Monte Osseróig az ezek közt levő szigetekkel és szirtzátonyokkal együtt. Azon sziklaszigetek közül, melyek Sebenico körött fekszenek, legyen elég csak az olajfában bővelkedő Mortert fölemlítenünk, mely a szárazhoz oly közelre nyomúl, hogy egy forgóhíddal összeköthették vele. A híd két oldalán Stretto (Szorosság) nevű helység fekszik. Ha a dalmát szigeteket földrajzilag akarnók csoportosítani : az éjszaki csoport Sebenicónál végződhetnék. Csak Solta- és Buánál kezdődik a nagyobb és tenyészetben gazdagabb szigetek csoportja. Innen kezdve a földrajzi fekvés is más-más. Míg Cherso- és Lussintól Zűri- és Zlarinig a nagyobb szigetek főtengelye mindig éjszaknyugat és délkelet közé esik : az azon túl következőké csaknem pontosan keletről húzódik nyugatra. Csak Solta tesz még kivételt. Spalatóval és Almissával átellenben fekszik Brazza, a legszélesebb vala- mennyi dalmát sziget közt ; ettől délre van a leghosszabb, Lesina, melyet amattól a Canale di Lesina választ el. A szárazföldtől Brazzát a spalatói meg a brazzai csatorna, Soltától pedig a Porte di Spalato (spalatói kapu) választja el; Soltától éjszaknyugatra fekszik Nagy- és Kis-Zirona a soltai csatornával együtt. Lesinának S. Giorgio nevű keleti csúcsa a Narenta- csatornába nyúlik be, s déli partja mellett fekszik Torcola sziget. Soltától éjszakra, a parthoz közel fekszik Bua, mely a rómaiak korában főbb rangú bűnösök száműzetési helye volt. Brazza a legnépesebb s bor- és olajban leggazdagabb szigete az Adriai tengernek; finom borai közül az úgy nevezett Vugavát nagyra becsülik. E szigeten jó kő- és márványbányák is vannak s a baromtenyésztés is meglehetős virágzó. A déli part itt is igen meredek, kevésbbé lakott és kevésbbé van megmívelve. Itt meredek hegyek emelkednek, melyek közt legmagasabb a 778 méternyi S. Vito. A sziget közepén egy fensík terűi, mely falvakkal, kápolnákkal és egy kolostorral van megrakva. Éjszak felé az emelkedés szelídebb és a föld termékenysége tetemesen dúsabb. Sok helyütt találunk termékeny völgyeket és szorosokat, melyeket a szorgalmas