Seite - 429 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

42!) Pelagosában (Pelagruza), Curzolában (Korcula), Ugljanban, stb. Sajátságos a kőeszközökhöz fűződő babona. Curzolában a tűzhely őrzőiül, vagy villám elhárítóiúl tekintik az ilyeneket. Sabioncello (Peljesac) félszigeten ellenben a végből gyűjtik a neolith tárgyakat, melyeket a nép strieleknek, vagyis nyilaknak, mennyköveknek nevez, hogy betegség esetén port vakarjanak le róluk s azt vízbe keverve megigyák. A raguzai járásban „Szent Pál köveiu-nek hívják az ilyeket és a mennykőcsapás elleni védő szer gyanánt becsülik, a dalmát szárazföldön pedig még a nyakukban is viselik az emberek, mint a villám elleni állítólagos védelmezőjüket. A szigeteken kivűl még az egész part mentén is találnak őskorbeli eszközöket, így a Cetina folyó partján levő Kucice falu melletti Brstilova spi/jdban, a hol egy diorit kalapácsot találtak. A Tradan-barlangban V Sebenicótól (Sibenik) nyugatra 1888-ban több tűzkő nyilat, kést, baltát és különféle csonttárgyakat találtak. Nagyobb számú neolith-korszakbeli eszközt, csákányokat, késecskéket, vésőket, stb. pedig a novigradi tengeröböl partján fekvő Razanac falu mellett, a Velebit alatti Opatija nevű vidéken leltek. Egy nephrit csákányt a Sinj melletti Potravljében, serpentin eszkö- zöket pedig az Imoski melletti Grabovácban találtak. Későbbi korszakba tartoznak az úgy nevezett gradine- kben vagy gradisca- kban (olaszúl castellieri) levő emberi telephelyek, a milyenek épen úgy előfordúlnak Dalmácziában, mint a szomszédos Tengermelléken és Krajnában. Különösen a Krka folyónak Knintől nyugatra levő könyök- hajlatában kétségtelen maradványai vannak egy őskorbeli gradinának. Halottait az őskorbeli ember Dalmácziában óriási gomilék f'mogile, tumuli) alá temette, melyek közül sok még a régibb fémkorszakból, legtöbbje azonban mégis az újabb fémkorszakból származhatik. A dalmát sírhalmok többnyire magaslaton fekvő tumulusok (valamely természetes emelkedés tetején készítve) és a bennök levő sírok nem középütt fekszenek, hanem inkább a tető kerületének a keleti szélén. Többnyire meglehetősen kis kövek szabályos halmazából állanak; csak ritkán találni földből hányt tumulust. Dalmácziának sok tumulusa valósággal óriási nagyságú, mint példáúl a rotna gomita Vrba mellett, Drnis és Mué között, vagy a vela gomita a Velebrdón, Brazza (Braő) szigetén Nerezisée és DraCevica közt. Igen sok tumulus van Lesina szigetén Spile, Plasica, Milna, Motokito és Sokolice mellett, aztán a Narenta mellékén Pasicina, Plina, Borovci és Struge mellett. Föntebb éjszak felé Zagvozd, Runovií, Slivno és Krstatice