Seite - 432 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

432 (Meleda, Mljet) Ladest a (Lagosta, Lastovo), Brattia (Brazza, BraC) és Solta (Solentia) betelepítése. A szárazföldön a görögök előbb a Narenta torkolatánál létesítettek emporiumot, a későbbi Naronát (most Vida, a Neretva mellett), melynek Skylax ép oly nagy fontosságot tulajdonít, mint a Rhizon folyó, vagyis a cattarói öböl melletti Risano (Risan, Rhizon) régi illyr kereskedő városnak. Issából telepítették Traguriumot (Traù) és Epetiumot (Stobrec, Spalatótól keletre). Mindezek a telepítvények görög minta szerinti saját önkormány- zattal biró községek voltak. Számos, többnyire Lissából és Lesinából való görög fölírat, sok görög váza és kiváltképen sok éremlelet tanúskodik még ma is, hogy egykor görög telepítvények virágoztak Dalmácziában. Régi szerzők tudósításai szerint a IV. század első felében kelta népek (a skordiskok) is tódúltak be a Száva-menti tartományokból. Egyúttal világosan megemlítik e magas növésű, szőke hajú hódítók, meg az alacso- nyabb és barnább őslakók közt való termetbeli különbséget. A római föliratokon kivált Salonában olyan gyakran előfordúló „ascia44 talán még a kelta fegyverre, a „kelt"-re vonatkozik. Kr. e. a 300-dik év táján az illyrek ellenségeskedésbe jutottak délkeleti hatalmas szomszédaikkal, a macedónokkal és sok törzsük, (így a Bardylis király alatti ardiaeok) elismerte a macedón hatalmi fensőséget. Ez azonban legkevésbbé sem hátráltatta az illyr hatalom kifejlődését. Pleuratus király alatt az ardiaeok veszedelmes kalózok voltak, mire igen alkalmas volt gazdag tagoltságú tengerpartjuk. Pleuratus fia, Agron , a tulajdonképi Dalmácziát is megtámadta, és meghódította Pharos (Hvar) szigetét, a hol kevéssel az előtt Ballaeus király hatalmas szigetbirodalmat alkotott. Agron második neje, a híres Tenta királyné, folytatta a hódításokat és az illyr államot dicsőségének tetőpontjára emelte. Minden vitéz ellentállása mellett meghódította Issát is, de az issaiak inkább akartak római fensőség alá kerülni, miért is Eleemporost Rómába küldték, hogy ajánlja föl hódolatukat és gyors segítséget kérjen. Ezzel megmutatták a rómaiaknak a Dalmácziába vezető útat. Karthago büszke leigázói nem tűrhették a nyers kalózok kihívó viselkedését; két követet küldtek tehát, a két Coruncaniust (C. és L.) Rhizonba Teuta királynéhoz, a ki, mivel a követek követelőleg léptek föl, az ifjabbikat visszatértekor minden népjog ellenére megölette. A rómaiak, hogy ezt a méltatlanságot megboszúlják, Illyriát Macedonia felől meg- támadták. Teuta nagyon megszorúlt, és mikor Phar osi Demetrio* is elhagyta,