Seite - 434 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

434 láttak és megtámadták a rómaiakat a tengerparton. C. Marcus Figulus consult (156) megverték, ez azonban végűi mégis bevette és földúlta Delminiumot. Utóda, Nasica, és 20 évvel utóbb Fulvius Flaccus is dol- goztak Dalmáczia meghódításán. Ez azonban csakis akkor sikerűit teljesen, mikor a rómaiak éjszakról kezdtek Dalmácziába behatolni. A japydok leigázása után (120) a hírneves L. Caecilius Metellus megszállta egész éjszaki Dalmácziát, és Salonában (Solin), hol akkor a római elemnek már elég szilárdnak kellett lennie, erős tábort állított (118). Utóbb sikerűit ugyan a dalmatáknak Salonát visszafoglalniok, de 78-ban ismét kénytelen lett a város C. Cosconius proconsulnak meghódolni. C. Julius Caesar, kinek a senatus Gallián kivűl Dalmácziát is oda adta, kétszer járt itt (57. és 54. évben), hogy a nyugtalan elemeket lecsöndesítse és a pirusták állapotait rendezze, de a tartomány még mindig nem volt elég nyugodt arra, hogy római tartományúi rendeztethessék be. A Caesar és Pompejus közötti polgárháborúban Dalmáczia is küzdő- terévé vált ezeknek a harezoknak. A Caesar pártján levő C. Antoniust a Curicta Veglia (Krk) melletti tengeri ütközetben a Pompejus-párti M. Octavius és L. Scribonius Libo megverték és M. Octavius mint győző vitorlázott végig a dalmát tengerpart hoszszában, hogy a Caesarnak hódolt városokat Pompejus pártjára térítse. Issában sikerűit is ez neki, de Zárában (Jader) és Salonában legyőzhetetlen ellenállásra talált. Miként egykor a karthagói nők: Salona asszonyai is igen nagy részt vettek városuk védelme- zésében. Egy éjjelen, mint valami fúriák, fekete ruhákban s kezökben égő fáklyákat lobogtatva törtek Octavius táborára és táborát rendetlen futásra indították. A lakosság ezen bátor magatartásáért és Caesarhoz való hű ragaszkodásáért Salona Augustustól gyarmatjogot (ius coloniae) kapott ezzel a megtisztelő czímmel : Colonia Martia Julia Salonae. A pharsalusi csata után M. Octavius a Pompejus-pártiak egy részével Dalmácziába menekült, de Caesar hivei, Q. Cornuficius és A. Gabinius ott is üldözték. Mikor azonban A. Gabinius többszöri vereség után Salonába akart menekülni, útközben, nem messze Andetriumtó\ (Muc) oly nagy vereséget szenvedett, hogy nagy számú harezosain kivűl 38 ccnturiója és 4 tribunusa is a hareztéren maradt. O maga is nem sokára meghalt Salonában a csatatéren kapott sebeiben. Ennek a gyalázatnak megboszúlásával és a Gabiniustól elvett hadi jelvényeknek visszahódításával Augustus császár még politikai végrendeletében (Monumentum Ancyranum) is dicsekedik,