Seite - 447 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

447 Római korból való leletek: agyagedények és faragványok. agyagedények. Kiválóan említésre méltók az olaj- mécsesek, melyek előállításával több gyár foglal- kozott, miként azt a rajtuk levő külön gyári jegyek igazolják. Némelyik mécsesen igen csínos mythologiai ábrázolatot, keresztény-jelképet, stb. találunk. A nagyobb tárgyak közül sok, elég jó karban levő szobor és szobrocska, több szép szobortöredék és mintegy ÍOO darab mellszobor és letört fő került eddig elő. A 150-rc menő domborművön többnyire mytho- logiai ábrázolásokat látunk, melyek főként a Dalmácziában leginkább tisztelt istenségekre vonatkoznak. Legszámosabbak mégis a fölíratos kövek; több mint 1700 van ilyen a spalatói múzeumban és még most is találnak évenkint mintegy 100 darabot, részint épet, részint töredéket a Salona környékén eszközölt ásatások alkalmával, de egyébként is. És mennyit törhettek már össze közűlök, építhettek bele a mai épületekbe, vagy hordhattak szét külföldre! Történelmi tudósítások szerint a velenczei kormány még a hivatalnokait is márványfaragványokkal fizette és akkoriban egész hajó- szállítmányokat vittek belőlük Velenczébe. A spalatói múzeum gyűjteménye (melynek három osztályt tevő termeiben a tárgyak már alig férnek meg) Dalmáczia házi, társadalmi és állami életének időszámításunk első századából való általános képét adja és legjobb anyagúi szolgál nemcsak a művészet és fényűzés történetének, de általában Dalmáczia ezen korbeli egész politikai és művelődési történetének