Seite - 457 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

457 vehetni ki, hogy a szlávok az avarok fölbújtására és védelmök alatt elpusz- tították Dalmácziát s megsemmisítették az ottani római telepeket. Dalmácziát a szláv népségek csak Heraklius császár uralkodása idején (610—640) hódították meg és foglalták el. Bíborban született Konstantin Salona megvételét így írja le : „Evenként húsvétkor egész Dalmácziában toborzott ezer lovas szokott Salonából a Dunához vonulni, hogy e folyam átjáróit oltalmazza bármely ellenség ellen. Midőn egy ízben kíváncsiságból, hogy megtudják, ki lakhatik oda át, átkeltek a folyón, ott a férfiak épen távol levén, csupa asszonyt és gyermeket találtak s emberben és marhában dús prédát ejtve tértek vissza, hogy zsákmányukat Salonába vigyék. Mikor azonban az avar és szláv férfiak haza érkeztek s a rablásról tudomást nyertek, elhatározták, hogy boszút állanak. Egy második betöréskor a rómaikat lesbe csalták s mindnyájokat elfogták vagy megölték. A foglyoktól megtudták a helyet, a honnan kiindúltak s az időt, mikorra várják őket haza. Mindezt fölhasználván az avarok, a kezökbe került rómaiak ruháját és fegyverét vették föl s ez álöltözetben háborítatlanúl áthatoltak a klisszai szoroson s hirtelen meg- rohanással elfoglalták a készületlen Salonát. Ez volt Dalmácziába való bevándorlásuk kezdete; mert megtetszvén nekik ez ország, lassanként nyájaik számára birtokba vették s a rómaiakat néhány parti városra és szigetre korlátolták. Mikor Dalmáczia ekképen nagyobb részt pusztasággá vált, egyik horvát nemzetség, mely a Kárpátokon túl Nagy-Horvátország- ban lakott, népestűi oltalomért Heraklius császárhoz fordúlt, ki az avaroknak a Dunától délre fekvő tartományát jelölte ki számukra. Innen elűzték az avarokat s a rómaiak alattvalóivá lettek". Ez az egész elbeszélés szemmel láthatólag mondai jellegű; ilyen példáúl az, hogy sem avarok, sem rómaiak nem tudták, ki lakik a túlsó parton, ilyen Salona megrohanása is. Teljesen bizonyos, hogy nem a rómaiak, hanem az avarok támadtak először, s hogy a dalmát városok közül nem Salona volt az első, melyet hatalmukba kerítettek. De közelebbit ez esetről, melyet az írók egybehangzóan 639-re tesznek, nem tudni. Középkori ben- szülött történészek azt állítják, hogy a salonaiak fényűző életök miatt lakoltak, s hogy teljes kifosztása után az avarok fölperzselték a várost, mit az ásatások is igaznak bizonyítottak. Epidaurus (Ragusa vecchia) és Risinium (Risano) szintén ugyanekkor pusztúltak el, míg a többi parti városok nagyobb részt megmaradtak. T- 58