Seite - 480 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

480 megadta magát, Kninba nyomult s megvívta a bevehetetlennek hitt várat. 1646-ban Klissa is velenczei kézbe került, a Tököli basa vezetése alatt fölmentésére siető sereg pedig megveretett. Velenczében oly nagy örömöt keltett ez esemény, hogy a tanács tudatta az összes keresztény fejedelmekkel. A következő években a harcz Dalmácziában fontosabb események nélkül folyt tovább. De annál keményebb küzdelem vívatott Candia birto- káért. A hősi védelem daczára Morosini főkapitány végre is kénytelen volt megadni magát s huszonöt esztendei küzdelem után a sziget török kézbe jutott (1669). A rá következő békeszerződés Dalmácziára kimondotta, hogy a velenczeiek a háború folyamán tett hódításaikat mind megtartják. De a törökök mégis megszállották Zemonicót, Vranát, Ostrovicát, Dernist, Knint, Duarét és az e miatt indított hosszadalmas alkudozások, mint rendesen, meddők maradtak. Midőn 1683-ban Bécs fölszabadúlásának híre egész Európát bejárta, Velencze I. Lipót császár-királyhoz csatlakozott s Törökországnak hadat üzent. Eleinte a küzdelem eldöntetlenűl folyt; de, mikor 1686-ban Cornaro Girolamo vette át Dalmácziában a velenczei csapatok vezetését, a törökök sok veszteséget szenvedtek. Stormónál, Opus-erődnél, Buduánál a velenczei csapatok különösen kitettek magukért s Castelnuovót, Vergovacot, Zvoni- gradot, Verlikát, Sinjt, Knint rohammal bevették. Ekkor Cornaro török területre nyomult; a boszniai és herczegovinai basák több ízben megverettek s csakhamar Gracac, Pogovo, Trebinje, Citluk, Klobuk és sok más hely a velenczeiek kezébe jutott. Jenő herczeg zentai győzelme a szultánt arra bírta, hogy béketárgya- lásokat kezdjen Lipót királylyal; ezek annál gyorsabban mentek, mert a király azt akarta, hogy a készülőben levő spanyol örökösödési háborúban már szabad keze legyen. A Dalmácziában aratott sok siker Velenczében azt a jogos várakozást kelté, hogy a hódított területnek legalább nagy része a köztársaságé marad. De a császári meghatalmazottak nagy sietséggel kötötték meg a karloviczi békét (1699), s nem eléggé vették számba Velencze követeléseit. Az önmagára hagyott tanácsnak aránylag kedve- zőtlen szerződést kellett kötnie; e szerint Dalmáczia határává az a vonal lett, mely Kninből Verlikán, Sinjen, Duarén, Vergovacon, Citlukon és a Sutorinából Castelnuóvon, Risanón át vonúlt Cattaróba. Dalmácziának ezen újonnan szerzett része az „acquisto nuovo" nevet nyerte megkülönböztetésül az „acquisto vecchio"-tói, melyhez a tengerpart és a szomszédos területe