Seite - 491 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

491 átnyomúltak, az összes hegyormokon örömtüzek égtek s egész Dalmácziában újra kitört a fölkelés. Marmont rendeletére Delzons tábornok végig czirkált a Cetináig terjedő egész vidéken s több fölkelőt agyon lövetett, mire lassanként ismét visszaállt a nyugalom. Egyszersmind rávett egy csapat bosnyákot, hogy a Cetin körüli vidéket megtámadja, mely okból Stojcevié néhány zászlóaljat rendelt oda s ezzel a döntő pillanatban gyöngítette seregét. Május 16-án Marmont támadólag lépett föl, s habár csak nagy nehezen, de végűi mégis áttörte az osztrákok hadállását s foglyúl ejtette Stojcevic tábornokot. A visszavonúló osztrákok jól tartották ugyan magukat, de a gracaci ütközet és a gospici csata (május 21. és 2 2.) után Marmont Zenggen és Fiúmén át Laibachba nyomúlt, honnan tovább indúlt a nagy franczia dunai hadsereghez. A határőrvidéken csakhamar visszaállították az osztrák uralmat s már júliusban 4.600 ember volt Gospicnál összevonva, mely sereggel báró Knezevié tábornok Dalmáczia birtokba vételéhez látott. Knint és Zárát ostrom alá vették s a francziák minden kitörését visszaverték. A dalmácziaiak ezúttal is fegyvert fogtak s nagy számú önkénteseikkel mozdították elő az osztrák csapatok műveleteit. így történt, hogy rövid nap múlva Zára, S. Nicolò, Knin és Klissa várak kivételével egész Dalmácziát a Cetináig megszállották, míg a kis osztrák hajóraj Lesina és Brazza szigetét kerítette hatalmába. A znaimi szerződés Dalmácziára is kiterjesztette a fegyverszünetet, melynek értelmében az összes megszállott helyek az osztrákok kezén maradtak. De a dalmát önkéntesek keveset törődtek a fegyverszünettel, hanem elűzték a franczia őrséget Almissából és Macarscából s I. Fercncz császár nevében elfoglalták a Cetinától a Narentáig terjedő egész területet. A hazafias lelkesedésnek olyan időszaka volt ez, minő ugyanekkor csak Tirolban Hofer András alatt nyilvánúlt. De a schönbrunni béke valamint ott, úgy itt is a legkeserűbb csalatkozást szülte. Csak nehezen sikerűit Knezevié tábornoknak rávenni a dalmát századokat, hogy haza térjenek, mire novem- berben az osztrákok kivonúltak a tartományból. A francziák Sebenicóban hadi törvényszéket alakítottak, mely a mozgalom íővezetőit megfenyítette ; de ekkor is nagy mérséklettel jártak el, mert valószínűleg féltek a vidéki lakosság vad gyűlöletétől. A Quarnero szigeteit: Vegliát, Lussint, Chersót Isztriával egyesítették, Dalmáczia, Ragusa és a Bocche di Cattaro, melyek eddig az olasz királyság alkotórészei voltak, az illyr tartományoknak Laibach- ban székelő főkormányzója alá rendeltettek. 62*