Seite - 502 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11
Bild der Seite - 502 -
Text der Seite - 502 -
502
teljes megszakításával kerülik, vagy egészen magára is hagyják a tüdővészest.
Ez az irtódzás kiterjed mindazon tárgyakra is, melyeket a sorvadásban elhalt
érintett, ugyanazért rögtön meg is semmisítik azokat. Jellemző a tükrök
összetörése, mert azokról azt tartja a nép, hogy különösen azok veszik
magukba a tüdővész ragadós kóranyagát.
A végelgyengülésben elhaltak száma teszi teljessé a tartomány egészség-
ügyi képét. E részben Sebenico kerülete áll a legelső helyen, 100.000
lakos közül 738 esettel; utána következik Lesina kerület 446-tal s a sorozat
legvégén állanak Ragusa 227 és Benkovac 224 esettel.
A szigetlakók általában kisebbek és kevésbbé délezeg, büszke test-
tartásinak. Egyúttal, a mint az iskolás gyermekek szem-, haj- és bőrszínéről
szóló kimutatásokból mindjárt látni fogjuk, inkább hajolnak a szőke fajta
felé, holott a többiek a barnához tartoznak, l.ooo iskolás gyermek közül
a tiszta szőke típushoz (kék szem, szőke haj és fehér bőr) 165, a tiszta
barnához (barna szem, barna, vagy fekete haj) 289 tartozik; 396-nak volt
szőke haja és szürke szeme. Zára, Macarsca, Curzola, Metkovic kerü-
letekben, a hol ugyanis azon illyrek utódai élnek, a kiknek lakhelyei az
ó-korban, úgy látszik, az Adriai tenger éjszaki szélei körűi egészen Olasz-
országig terjedtek, legerősebben jelentkezik a tiszta szőke fajjelleg, mely
érdekes jelenség a román elemekkel való sokszoros érintkezés mellett is
szívósan megmaradt faji sajátságok állandósága mellett látszik tanúskodni.
A dalmaták sajátos koponyaalakúlata a rövid fejűség. A zárai, sebenicói
és spalatói kerületekben megmért 800 koponya közül 66.5 százalék volt
rövid, ezekből ismét 22.0 százalék igen rövid, 23.0 százalék közepes hosszú
és csak 10.5 százalék hosszú, a minél azonban megjegyzendő, hogy a
legtöbb hosszú koponya a zárai csontházban akadt, melyben katonai és
polgári állású egyének koponyái vegyest vannak.
Az arezváz főleg a járomcsontok között széles, a szemzugok felé
keskenyedő. Az arezvonások általában szépek és nemesek; kiválóan felötlő
az üde, szerfölött éles tekintetű szem s a többnyire hófehér fogsorok épsége.
Szájuk többnyire kicsiny, fülük rövid szabású s nem elálló.
A nők többnyire szép, magas, erős és mégis gömbölyded idomú,
halvány arczú, élénken villogó szemű, páratlanúl szép fogsorokkal ékeskedő
alakok, kik szárazon úgy, mint vízen derekasan osztoznak a férfiakkal a
legfárasztóbb munkában; de hamar öregszenek, mint a déli vidékek női
egyáltalában, a miben itt egyébiránt a sanyarú életen és nagy fáradalmakon
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben,
Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben,
- Untertitel
- Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia)
- Band
- 11
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1892
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.68 x 21.98 cm
- Seiten
- 370
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch