Seite - 523 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

523 üdvözlet így szól: „Hozzon szerencsét kegyelmeteknek a zöld káposzta és a piros tojás, hogy még sok éven át jó egészségben élhessenek velők!" A Gjurgjevdan-t vagy Szent György napot (április 23.) a földmívelő nép óhajtva várja, mint a tél végét s a tavasz kezdetét. Egészen különös módon ünneplik György napját a Spalato melletti Poljicában. Tizenkét szomszédos faluból Gradacba gyülekeznek az összes előbbkelő lakosok s ott népünnepet tartanak. Szent György ugyanis az egykori poljicai herczegség- nek a védszentje volt. Áldozó csütörtök előtt való három napon át körmeneteket tartanak, melyeken az összes templomi kereszteket a templomi zászlók két-három méter magas póznáira tűzve körűihordozzák, a miért is e napokat kereszt- járóknak (krizevi) nevezik. A falubeli leányok ügyesen font koszorúkkal díszítik a kereszteket úgy, hogy a koszorú a keresztnek mind a négy ágát körűifogja. A körmenet körűijárja a falut, s aztán végig halad a mezőkön; ha útközben forráshoz érnek, megpihennek, a pap fölolvassa az evangéliumot s aztán a kereszttel megáldja a forrás vizét és a népet. Némely helyütt az egyes birtokosok megkérik a papot, hogy az ő szőlejük előtt is olvassa föl az evangéliumot s azt külön is áldja meg, a miért a papnak ajándékot adnak. Áldozó csütörtök előtti napon, vagy magán az Ur mennybemenetele napján a falun átvonúló körmenet alkalmával a pap a házakat sorban megáldja. Keresztelő Szent János napja előtti estén még a legszegényebb ház előtt is fából, szalmából és rőzséből rakott máglyát gyújtanak, s ki-ki igyekszik minél nagyobb tüzet éleszteni. A még nem egészen lángban álló, vagy már lohadó félben lévő máglyát a gyermekek és ifjak átszökdelik, ugrás közben a következő mondókát kiáltván: „Szent Ivántól Szent Ivánig — ne fájjon a lábam!" Némely helyeken e szokást Szent Vitus (junius 15.), vagy Péter és Pál előtti estén gyakorolják. Néhol meg ilyenkor is a karácsonyi koleda-tűz módjára az egyes családok helyett az egész falu gyújt közös máglyát s ezt nyári koledának (Ijetska koleda) nevezik, a karácsonyi, vagy téli koledától (zimska koleda) megkülönböztetésül. A nyári koledát is e czélra külön kijelölt helyen, példáúl a koledistén, vagy a templom-téren, vagy valami dombon gyújtják föl. A hol a templom-téren állítják föl a máglyát, ott egész éjjel harangoznak, minthogy a tüzet is egész éjen át égve kell tartani ; a köréje gyűlt ifjúság dalolással, kolózással és lövöldözéssel tölti az idejét. Szent Iván napján kora hajnalban örege-iQa, a ki csak teheti, 66*