Seite - 554 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11
Bild der Seite - 554 -
Text der Seite - 554 -
554
jobb és bal váll elé illesztett ezüst lapjáról ugyancsak ezüstből való, 10 —12
centiméter átmérőjű karikák függnek. Elől néha ezüst tallérokkal is ki
szokták a mellényeket rakni. A haljétak és a halja egyik oldalán szintén
néhány, diónyinál is nagyobb ezüst gomb látható, sőt tyúktojás nagyságúak
is akadnak. A keresztben hajló mellényen az itt leírt ezüst ékítmények
hiányzanak; Zára és Sebenico környékén legfölebb füles ezüst gombokat
varrnak rá, Ragusa és Cattaro vidékén pedig fölül arany rojtokkal szegik
be, elől meg arany hímzéssel díszítik.
Az opanka az általánosan viselt lábbeli az egész tartományban; a
partvidéken azonban és a szigeteken, valamint a városokban és nagyobb
helységekben az opankákon kivűl fekete vagy piros czipőt is viselnek.
Mind az opankát, mind a czipőt kötött harisnyák (bjelve), vagy posztóból
készült, avagy gyapjúból szőtt szárharisnyák (\nazuvci\ íarape, novlakaie)
fölé húzva hordják.
A hideg ellen a tartomány belső részeiben a Zermagnától a Narentáig
festetlen fekete gyapjúból szőtt kerek köpenyeget viselnek a férfiak, az
úgy nevezett kabanicát , melyről hátul egy négyszögletes gallér függ le azon
czélból, hogy felhajtva s a fej köré csapva és elől a rajta lévő kapcsokkal
összekapcsolva szükség szerint csuklyáúl szolgáljon eső és szél ellen, egészen
úgy, mint az arabsok burnusza. A Zára közelében lakó kotarcok, de a
szegényebbek egyebütt is, festetlen szürke vagy fehér posztóból való, széles
és hosszú, rövidebb vagy hosszabb újjakkal ellátott haljiná ba burkolódznak.
A partvidékiek és a szigetlakók kaputot, azaz csuklyás haljinát viselnek,
mely vagy bokáig, vagy csak térdik érő, sőt néha nem hosszabb a közön-
séges haljétak- kabátnál. A kaputot is természetes fekete gyapjúból készítik;
elől vörös vagy zöld posztószélekkel van beszegve, a varrásait pedig olykor
zsinórok díszítik. A Narentától le a Bocche legdélibb részéig a nemzeti
viselethez még az úgy nevezett struka járúl, mely nagyon hasonlít a skótok
plaidjéhez s nem egyéb széltében különféle sötét színű csíkokkal tarkázott
fekete gyapjú-pokrócznál.
Még nagyobb a változatosság a nők viseletében, habár ez is kizárólag
az előbb említett két fő forma határai között mozog. A tartomány belső
részében a Zermagnától a Narentáig az asszonyok mind czombig, térdig
vagy lábikráik közepéig érő újjas vagy újjatlan haljinát viselnek kék
szoknyájuk és tarka kötényük fölött. E haljinák fehér, fekete vagy kékre
festett gyapjúból készítvék. A feketék, a minőket példáúl Sinjben látni,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben,
Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben,
- Untertitel
- Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia)
- Band
- 11
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1892
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.68 x 21.98 cm
- Seiten
- 370
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch