Seite - 559 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

559 ségében s emez vált uralkodóvá úgy a vidéken, mint a városokban, a városok szervezete mégsem az ősi horvát, hanem a római jog alapjára helyezkedett s a közélet hivatalos nyelve a latin maradt. A dalmát városok horvát népéletének első idegen eleme tehát római eredetű, a második pedig Görögországból való. Vájjon a dalmát partvidéken vannak-e még nyomai az e tájakon ősrégi időkben alapított görög gyarma- toknak, azt fölötte nehéz kimutatni ; annyi azonban bizonyos, hogy a római birodalom föloszlása után e tartomány byzanczi uralom alá került, a mely bizonyára útat nyitott a görög hatásnak a dalmát városok életére. A görögök után a velenczések versengése kezdődik e tartomány birtokáért, oly korban, a mikor az ősi horvát uralkodó család kihaltával törvényes választás útján az Árpád-házra szállott annak koronája, a mi által Dalmáczia a magyarokkal is szorosabb viszonyba jutott. A velenczéseknek a magyar-horvát király- sággal folytatott harczai csak a XV. században értek véget azzal, hogy Velencze egész Dalmácziát Ragusáig fenhatósága alá kerítette s egész a XVIII. század végéig birtokában tartotta. Uralmuk utolsó négy századában a törökök is közel jutottak Dalmáczia határaihoz s annak némely területeit legalább rövid időre meg is hódították. Jóllehet egyetlen várost sem sikerűit birtokukba keríteniök, még sem tagadható, hogy a tartomány népéletének nem egy vonása az ő hatásukra vall, s hogy e hatás közvetett úton némikép a városok életébe is beszivárgott. Ma már nem épen könnyű meghatározni, hogy e különféle elemek mindegyikének hatása Dalmáczia népéletének s különösen a városok életének minő egyes vonásaiban mutatkozik ; aránylag még legkönnyebb a rómaiak és velenczések hatását kimutatni. Az illyrekre, mint a tartomány történelmi- leg kimutatható legrégibb lakóira, már csak a városnevek emlékeztetnek, a görög hatásra néhány növény, hal, halászati és egyéb tengerészeti eszköz neve mutat. Egy-két török szó is keveredett a tartomány nyelvébe, részben a városoknak velük folytatott kereskedelme, részben pedig a török hódoltság alatt állott területek közvetítő hatása útján. A magyar nyelv hatása ellenben nem mutatható ki. A dalmát városok népéletének a római hatásra valló jelenségei közt legfontosabb mindenesetre a római jog, mely a rómaiak több százados uralma alatt annyira átment a városi lakosságnak úgy szólván velejébe és vérébe, hogy a római császárság bukása után is önként megtartották a városok saját területükön mindaddig, míg a velenczések felülkerekedése