Seite - 562 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

562 viseletet ezek közül is követik némelyek." Lesináról így emlékezik jelen- tésünk : „A lesinaiak szokásai nagyon hasonlók az olaszokéihoz, minden esetre sokkal inkább, mint Dalmáczia többi városainak életmódja; mert azon kivűl, hogy férfiak és nők egyaránt számosan, kiváltkép pedig a nemességhez tartozók, olasz viseletben járnak, a férfiak egész folyékonyan beszélik a lingua francát s alapos műveltségűek, a mi, véleményem szerint, a sűrű idegen-forgalomnak köszönhető".* Ragusát a velenczei biztos nem említi, minthogy ez független volt Velenczétől s így ott az idegen hatás csekélyebb mértékben mutatkozhatott. A dalmát városok az erre következő 250 éven át e szüntelen növekvő velenczei hatás alatt maradtak, a mely oly erőssé lett, hogy a velenczei uralomnál is tovább élt. Midőn a múlt század végén a bécsi kormány lépett a velenczei helyébe, kevés kivétellel az is megtartotta a régi intézményeket s azokkal együtt hivatalban és iskolában az olasz nyelvet, sőt némely hivatalban magukat a velenczei tisztviselőket is. Ekként a városokba benyomúlt idegen elem továbbra is megmaradt, sőt erősbödött, a minek kiváltképen a franczia uralom kedvezett, midőn a század elején egy időre az osztráknak helyébe lépett. A francziák saját viseletüket vitték be Dalmáczia városaiba, a hol az távozásuk után is megmaradt, a mint attól az időtől kezdve egész Európában elterjedt. Nyelvüket azonban nem erőltették rá a francziák a lakosságra, hanem e helyett az olasz nyelv terjedésének kedveztek az által, hogy az olasz királysághoz csatolták és olasz eredetű hivatalnokokkal árasztották el a tartományt. Mikor a franczia után ismét az osztrák kormány került a hatalom polczára, az olasz nyelvű iskolák és hivatalok szaporításával, mely utóbbiak- ban nagy részt az olasz tisztviselőket is megtartották, a városok életének szláv jellege mind jobban elhalványúlt s mindegyre egységesebb olasz színezetet kezdett ölteni. A városi élet minden idegen behatás nélkül is önként kereskedelemre és iparra utasítja a lakosságot, a mely épen ebben különbözik leginkább a vidékitől; de azért a dalmát városokban is találni földmívelő népességet, sőt némely város lakosságának ilyen a nagy többsége. A föld népének a városokba való ily tömegesebb betelepülését leginkább a törökök beroha- násai okozták, melyek ellen a parasztnép is a városok falai mögött keresett menedéket. A földmívesek őseredeti szokásaikat és életmódjukat vitték be * Lesina, ú^y mint később L'ssa, hadi kikfttó és a velenczeiek hajóhadának állomáshelye volt.