Seite - 570 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

570 szélvészszel és viharral. Ámde csakhamar ebbe a mulatságba is beleun, mert hisz komolyabb küzdelemre, a milyenhez kora ifjúságától fogva szokott, nem igen kerül a sor, minthogy a csendes öbölben a legdühöngőbb viharok is csak törpe hullámokat vetnek ama vízhegyekhez képest, melyeket vala- mikor a végtelen oczeánon látott tornyosúlni. Harczi kedve sem sokáig éri be azzal a csekély izgalommal, melyet a gyanútlan halnak a tükör sima tengeren sikló hajócskából három ágú szigonynyal való üldözése okoz lelkének. Alig telik bele egy év, s teljes tétlenségbe hanyatlik. Nap nap után korán s késón egyebet sem tesz, mint a tergerparton levő háza előtt ülve, úntalan szíjjá hosszú szárú pipáját, csak azért véve le tekintetét olykor-olykor a tergerről, hogy megrögzött szokását követve, a felhők alakjából a holnapi időjárást fürkészsze. A hol a vagyonosság forrása hirtelen kiapadt s a lakosság napról-napra mélyebb tespedésbe sülyed, a hol teljesen pang a kereskedelem: ott a a kézműves is nehezen talál munkát. A bocchei különben sem szívesen adja magát, vagy legfölebb akkor megy mesterségre, ha a tengert nem állja a természete. Régebben is, mikor a Bocche lakossága még tehetősebb volt, csak ritkán nyúltak e vidék szülöttei a kézmívességhez. A pénzt, melyet kereskedés vagy hajózás útján szereztek, nem fordították gyümölcsöző vállalatokra, hanem többnyire ékes fegyverekre, drága nemzeti ruházatra, nagy készlet ónedényre, főleg pedig építkezésekre költötték el. A leg- egyszerűbb matróz is, mihelyt csak egy kis összeget kuporgatott meg magának, kényelmes lakóházat épített; a hajóskapitány pedig, a kinek néhány ezer megtakarított forintja volt, ha csak nem öröklött családi házában lakott, azonnal új házat emelt tágas udvar és díszkert közepette a kőfallal szegett tengerparton, rendesen egy kis révet is alkotván hajócskája számára, mindezt azonban a nélkül, hogy gyermekei jövőjéről egyébként gondoskodott volna. Számítása szerint ugyanis ezt azzal már biztosítottnak vélte, ha hajóját fiára hagyja. Régebben, hogy a kalózok támadásai ellen védve legyenek, a falvakat és kisebb városokat majdnem mind a tenger- parttól valamivel távolabbra építették; mihelyt azonban ez az ok megszűnt, minden házigazda sietett a partra leköltözni. Ezért van a Bocchéban olyan sok egynevű kettős falu, mint példáúl Alsó- és Felső-Stolivo, Alsó- és Felső-Lastua, sat. Ennyi építkezés Albániából és Olaszországból számos mesterembert csődített e vidékre, melynek saját mesteremberei nem voltak. Csak a kőmíves mesterségre nézve említhetjük kivételkép Mokrine falvát,