Seite - 605 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

605 költészetnek, zenének s ritka könyvek és műtárgyak gyűjtésének szentelte. Sok költeménye közül azok a legjobbak, melyekben ifjú feleségének a halálát siratja. A jelen századba esik a dalmácziai olasz irodalom két legjelesebb képviselője : Pier Alessandro Paravia és Nicolò Tommaseo. Életök útja egy kis ideig egymás mellett haladt ; mind a ketten jogot tanúltak Páduában s még szorgalmasabban foglalkoztak egyszersmind költészettel és irodalommal. Pier Alessandro Paravia. Majd azonban tökéletesen különbözővé fordúlt sorsuk, de a nélkül, hogy e változás ifjú korukban kötött barátságukat valaha fölbontotta volna. Paravia (szül. 1797) nem sokára egy tanári szék biztos révében kötött ki a turini egyetemen, hol haláláig (1857) csöndes, általános szeretet- és tisztelettől megszépített tudóséletet folytatott. Régibb hagyományaihoz ragaszkodva, hódolattal van minden olyan haladás iránt, mely semmi erőszakos szakadást nem idéz elő ; művei gondolatban és kifejezésben mindig bizonyos nyugalmat és kéjérzetet lehelnek, melyek lelke és esze egyensúlyából fakadnak, de nem akadémiai hidegség nélkül valók. Számos munkája közül mindegyiknek