Seite - 616 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

616 előidézett, mégis egy népnek kell őket vennünk azon tény alapján, hogy mai nap valamint Dalmácziában, úgy néhány más szerb-horvát tartomány- ban is vannak stokavacok, a kik magukat horvátoknak tartják és „horvátúl" beszélnek, s hogy a horvátok és szerbek irodalmi nyelve jelenleg ugyanegy. A ki nyomozni akarná az okokat, melyek miatt a íakavacok Dalmá- cziában az éjszaki partszegélyre és a szigetekre szorúltak, egy részt abban lelné fel azokat, hogy az ország többi részében a törökök vagy elpusztították, vagy messzebb tájakra (Lika és Korbaviába, Magyarországba, Alsó- Ausztriába, sőt Olaszországba is) riasztották őket, és még valószínűbben abban, hogy itteni maradványaik elstokavacosodtak. Elstokavacosodásuk mai nap is tart, mit az iskola, az olvasás és a közélet csak elősegít. Most pedig fordúljunk az irodalomhoz. A dalmát nép az egyházban és közéletben (a közigazgatásban és törvényhozásban) ősidők óta latin és szerb-horvát nyelvet használt, így két nyelv volt a dalmatáknál az irodalom és tudomány fő előmozdítója. A szerb-horvát irodalom a XV. század végéig több fajtára oszlik, még pedig azon ABC-ék szerint, melyek jegyeivel írva volt. Ilyen ABC-ék: a (szögletes) glagolit [glagolica], a cyrill-betűs [cyrillica], a latin és az ahhoz hasonló gót betűk. A glagolit irodalom ama vidékekre terjedt, melyeken a szláv nyelvet a katholikus templomokban használták. Dalmácziában a legrégibb szláv egyházmegye a nonai, mely már a X. század végén fennállott. A latin szertartású püspökök és papok harczot vívtak a szláv isteni tisztelet és a glagolit írás ellen. X. János pápa fölszólította Tomislav horvát fejedelmet, hogy a szláv nyelv és a glagolit írás használatát a templomban szigorúan tiltsa meg. Grgur nonai püspök azonban szószólója lett a szláv isteni tiszteletnek. A nép és papok szorosan csatlakoztak püspökükhöz s a szláv liturgia ezúttal minden tilalom ellenére épségben maradt. Az 1059. és 1064. évben a nagy Kresimir Péter horvát király kormányzása idejében ismét két egyházi zsinat tartatott Spalatóban, melyen a szláv isteni tiszteletre Dalmácziában új üldözéseket mértek ; ámde ekkor is sikertelenül. A glagolit írás ebben az időben terjedhetett el legjobban Ejszak-Dalmáczia szigetein és száraz földjén, a számos Benedek-rendi kolostorban, melyeket nagyobbára horvát királyok alapítottak. A glagolit írás számára a XII. századdal szerencsés időszak kezdődik, mely a XV. század végéig tart. III. Sándor pápa 1177-ben velenczei útjában eljutott Zárába is; a nép szláv nyelvű fényes egyházi ünnepélylyel fogadta, mi azt mutatja, hogy a pápa a szláv