Seite - 635 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

635 töredékein épült, melyek méreteik és formájuk után Ítélve több épülethez tartoztak. Zára e fontos maradványokon kivűl a Porta marina falaiban egy diadalív részét bírja, melyet egy római nő emelt férjének, Lapicius Bassusnak. A S. Simeone-téren egy másik diadalív alapfalai kerültek napvilágra. Ügy nagyságánál, mint építményeinél fogva Salona volt a legneveze- tesebb római város Dalmácziában. Colonia Martia Julia volt a neve ; mélyen a szárazföldbe nyúló tengeröböl partján elragadóan feküdt és a római uralomra nézve nagy fontossággal bírt. Az utóbbi évtizedekben fölásott építészeti maradványok és a még mindig eredménynyel járó kutatások tanúskodnak e város egykori fontosságáról. A várost övező hatalmas falak, azoknak tornyai és kapui, egy amphitheatrum és egy színház maradványai, azon kivűl egyéb építmények becses töredékei, sarkophagok, mindenféle farag- vány és számos apróbb agyag, üveg és fém tárgy, mind együtt azt bizonyítják, hogy Salona a római uralomnak kivált későbbi idejében igen virágzó város volt. Az utóbbi években Salonában eszközölt ásatások több olyan fontos építményt is födöztek föl, melyek a kereszténység hatása alatt keletkeztek és ismereteinket ez irányban is tetemesen kibővítik. Mielőtt ezekkel foglal- koznánk, szólanunk kell Diocletianus császárnak a mai Spalato helyén állott palotájáról, mely Dalmácziában a római építés legbecsesebb alkotása. Diocletianus, a ki dalmácziai születésű volt, Salonától nem messze, egészen a tenger partján, pompás fekvésű helyen egy palotát emelt, s 305-ben lemondván, oda vonúlva tölté élete utolsó éveit. E palota lényeges részei ma is állanak, fönmaradásukat azon körülménynek köszönik, hogy, midőn a VII. században Salona elpusztúlt, ennek menekvő lakosai a palota falai közt kerestek és találtak menedéket úgy, hogy ott lassankint egy új község alakúit, melyből utóbb Spalato város keletkezett. Diocletianus palotája falakkal körűivett és védett építmény volt és szükség esetén ellen- séges támadásnak is képes volt ellenállni. A tengertől a szárazföld felé emelkedő négyszögű területen áll, hoszsza 215, szélessége 179 méter. Mindegyik oldalon egy-egy kapu vezet a palotába a palotán átmenő és egymást metsző két út irányában. A falak, melyeknek mostani magassága 18—24 méter, tornyokkal vannak megerősítve. Mindegyik sarkon egy-egy hatalmas, négyszögben 12 méter térségű torony állott, melyek közül három máig fönmaradt ; a kapuk mellett két oldalt nyolezszögű tornyok emelkedtek és azon kivűl a palotának a száraz föld felé néző három oldalán még két-két torony emelkedett, melyek négyszögűek voltak, úgy hogy a palotát a 80*