Seite - 644 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

644 Ugyané múzeumban levő VIII. vagy IX. századbeli egyéb művek, közlük ajtókeretek, kő koporsók, keresztelő medenczék, mind azonos vagy rokon jelleműek. Hasonló művészetű későbbi termék a spalatói keresztelő ház medenczéje, mely azonban nyilván töredékekből van összerakva. A zárai S. Donato templom a legrégibb építmény, mely Dalmácziában a rómaiak utáni időből fönmaradt. Ez kerekalakú épület; mellékhajója, mely gyűrűként övezi, kétemeletes és emeletenként három-három félkörű apsisa van. Kupolája bedűlt és az épületben a múlt század vége óta nem tartanak isteni tiszteletet. A karzatok és az apsisok, az ormótlan pillérek és a faltömegek legutóbb kiigazított állapotában is nagyszerű, méltóságos hatásúvá teszik a belsejét. A IX. században, a Nagy-Károly és Nikephorus császár közötti viszály kiegyenlítése és a 81 oben kötött aacheni béke után, abban az időben építhették a templomot, a mikor Zárára és Dalmácziára jobb napok viradtak. Donatus püspök építé és e sokat útazott, nagyra becsült, hazája iránt érdemeket szerzett férfiúnak köszönhető, hogy Zárában olyan templom keletkezett, mely nem sokkal áll hátrább a spalatói székes- egyháznál. Donatus látta a ravennai és konstantinápolyi templomokat, az aacheni székesegyházat és valószínű, hogy ő benne támadt e templom építésének eszméje, mely egy részt az ó-keresztény baptisteriumok, más részt a byzanczi kupolás épületek sorában közép helyet foglal el. A templom merész építészeti alkotás volt. Tényleg római romokra építették. A falak és a pillérek gerendákon, oszlopok dobjain, fölíratos kődarabokon állanak, melyek találomra oda hengergetve, kötés nélkül egymásra és egymás mellé rakva szolgálnak az épület alapjáúl. A töredékek most föl vannak tárva; látható a római kövezet is, mely ferdén húzódik végig a templomon és az építőmester vakmerősége vagy bátorsága, hogy ilyen alapra kupolás építményt emelt, bámúlatba ejti az avatatlant is. A templom, mely ma a S. Donato-múzeum helyiségeűl szolgál, és vele együtt a római marad- ványok kiváló érdekű látványt nyújtanak. Dalmácziának ezután következő templomai együtt véve arról győznek meg bennünket, hogy a legkülönbözőbb külső hatások alatt keletkeztek. Byzanczi, román, csúcsíves, renaissance és barokk épületek kisebb-nagyobb számban maradtak fönn a partvidéken és a szigeteken s arról tanúskodnak, hogy Dalmáczia, mely a Kelet és Nyugat közötti közlekedés élénk vonalán, időről-időre különböző nemzetek és hatalmak birtokában volt, nem zárkózott el sem a byzanczi, sem a nyugati hatás elől. A dalmácziai épületeken nem