Seite - 646 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

646 E középponti elrendezésű kisebb épületek után, a középkor kezdetével és a byzanczi hatás végleges megszűntével, a szerzetes rendek hathatós közreműködése mellett, a partvidék városaiban és a szigeteken számos nagyobb templom keletkezett, melyek mind hosszú hajójúak s fényes építészet és művészet tanúi. A második évezredtől kezdve e templomok általában román művészetűek, de oly sokféle hatás érvényesült rajtuk, hogy minden nagyobb építményt más-más sajátságok jellemeznek. A román építés Dalmácziában egy részt sokféle idegen hatás alatt, más részt a tartomány római emlékeinek mintáját követve, az egész középkoron át a legújabb időig gyakorlatban volt, s a csúcsíves építés soha sem bírt uralomra vergődni mellette. A S. Anastasia, Zára főváros székesegyháza, e szép templom, tiszta román, három hajós bazilika; középhajója félkörű apsisszal záródik; oszlopok és pillérek váltakozó rendje választja el a középhajót a mellékhajóktól. Noha a középhajó fa mennyezetét és a galériák árkádjait később nem egy ízben átalakították, a templom térséges belseje nagyszerű hatású, a mit még fokoznak a főoltár fölött emelkedő, nemes alakítású ciborium és a chorus- nak csúcsíves művészetű pompás székei. Az érdekes alsó templomon kivűl egy nyolczszögű keresztelő ház és csúcsíves tágas sekrestye egészítik ki e pompás építményt. A templom homloka és egyik oldala, mely szabadon van, kifejlődött olasz-román művészetű és Pisa, Lucca, Prato, Pistoja épületeivel vetélkedik. A homlokot oszlopocskák és ívek egymás fölé helye- zett rendjei tagozzák; a legfölső rend a mellékhajók félereszű tetejének és az ezek fölött kimagasodó középhajó oromfalának vonalát követi. Lőrincz érsek (1247—1287) a byzanczi görögök egy régebbi, templomának helyén kezdé építeni a templomot, melyet a XIV. szazad harmadik tizedében fejeztek be. Pisa építészetének hatása Zárában a S. Grisogono templomon is meg- látszik. E kis épület eredetileg benczés kolostorhoz tartozott; belsejét nagyon átalakították, külseje azonban megőrizte a jól kifejlett román jelleget; különösen a két hosszanti oldalnak és a szentélyzáradéknak nemes díszéül szolgálnak az oszlopocskák és ívek rendjei, az íves öv és a szép párkány. E tiszta román épületet csak 1407-ben szentelték föl, a mi annak bizonysága, hogy a román művészet Dalmácziában sokáig dívott. Traù pompás székesegyháza a román művészet egy másik alakját mutatja. Ez három hajós, boltozott és pilléres bazilika; előcsarnoka és