Seite - 650 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

650 részeiben látható csúcsívek, pálcza-tagok és geometriai díszítmények a velenczei fölfogás szerint nincsenek szerves kapcsolatban az építruénynyel, mely 1422-től 1598-ig épült. Goycovich Mátyás mester és Stephanus mester építették s Boccanich Triphon mester fejezte be. A spalatói székes- egyház tornya Diocletianus mausoleumának lépcsőzetén áll oly képen, hogy a mostani székesegyház följárata átmetszi a torony földszíntjét, mely itt pompás előcsarnokot alkot. Gazdag vízirányos párkányok választják el egymástól a torony hat emeletét s oszlopok, pillérek és ívek rendje szépen tagozza az emeleteket, melyek közül a négy fölsőt ablaknyílások élénkítik. A közeli Salona szolgáltatta a faragványok töredékeit, a közönséges kőkoczkákat, oszlopdobokat, valamint a márvány legnemesebb fajaiból való épületrészeket e toronyhoz, melynek rendkívül előkelő alakja és gazdag- sága elárúlja a római emlékszerű építészet hatását. Magyarországi Mária, II. Károly szicziliai király neje, kezdé építtetni és Erzsébet, Róbert Károly magyar király neje, a XIV. században folytatta. Hogy több századon át építettek rajta, azt bizonyítják a földszintnek csúcsíves művészetű támasz- pillérei, valamint a legfölső nyolczszögű emelet tiszta renaissance formái. A torony építésével kapcsolatban említett építészek közül, úgy látszik, Nicolò Tvrdoj spalatói születésű mester az, ki a XV. század folyamán a torony java részét építé. A tartományban fönmaradt számos kolostor keresztfolyosója rend- szerint egyszerű ; vannak azonban köztük jelesebb építési művek is, melyek a hozzájuk tartozó kútakkal, síremlékekkel és szép kertekkel festői látványt nyújtanak. Ilyen a ragusai Ferencz-rendi kolostornak egészen román művé- szetű keresztfolyosója, melynek páros oszlopait félkörű ívek kötik össze, az oszlopfőket pedig fantasztikus alakú állatok díszítik. Petrab Mihály antivarii mesternek a műve és valószínű, hogy a XIV. században épült. Szintén ilyen továbbá Ragusában a Domonkos-rendi kolostor kereszt- folyosója, mely a román és a csúcsíves művészet keveréke. A Curzola melletti Domonkos-rendi kolostor keresztfolyosója tisztán csúcsíves művé- szetű, a zárai Ferencz-rendi kolostor keresztfolyosója ellenben dór oszlopos renaissance építmény. A dalmát templomokban a középkori művészet emlékeűl számos díszítményes mű és berendezési tárgy is maradt fönn, melyeknek más országban alig akad párjuk. Ezek többnyire kőből vagy fából faragott szobrászati művek; ellenben festmény nem igen találkozik. Különösen szép