Seite - 652 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

652 székesegyház két mellékoltárának olasz csúcsíves művészetű ciboriumát Gasparo Bonino XV. századbeli milanói szobrász készíté. E ciboriumokon kivűl igen szép szószékek is díszítik a templomokat. Különösen említésre méltó a spalatói és a traùi, továbbá a lesinai székesegyház szószéke, mely az előbbieknél egyszerűbb. Mindegyik hat oszlopon álló, árkádokkal és sokféle színű márványnyal díszített alkotmány; kávájukon egy kiterjesztett szárnyú sas alakja szolgál könyvtartóúl. A templomok páratlanúl szép és becses díszéhez fából faragott számos tárgy járúl, melyek szintén szépek és érdekesek. Rendkívül becsesek a spalatói székesegyház kapujának szárnyai, melyeket Buvina András mester 1214-ben készített. A dió- és tölgyfából készült, 5 méter magas és 3.34 méter széles kapu 28, épszögű mezőjében domború művek Krisztus szenvedésének jeleneteit ábrázolják; a mezők kerete leveles és fonatos díszű, itt-ott még látszanak rajta a festés és az aranyozás nyomai. Ugyan e székesegyháznak szintén román művészetű chorusi székei a kapunál nem sokkal későbbkoriak. A chorust csak a XVII. században építették a templomhoz; tehát kétségtelen, hogy ez egy- szerű alkotmányú, de faragványokkal gazdagon díszített székek máshonnan kerültek ide. Minthogy a román művészetű fa tárgyak fölötte ritkák, azért a spalatói székesegyház kapuszárnyainak és chorusi székeinek megbecsül- hetetlen értékük van. A zárai székesegyháznak és S. Francesco templomnak, továbbá a traùi, lesinai és arbei székesegyházaknak csúcsíves művészetű, szép chorusi székei okvetetlenül Velenczéből származnak, vagy velenczei hatás alatt keletkeztek. Az egyházi építéssel kapcsolatban a szobrászat terén is élénk tevé- kenység fejlődött, a mennyiben az uralkodó román művészet, különösen a templomok kapuján, szerette a szobordíszt. Spalato, Sebenico, Curzola és Traù székesegyházainak kapujánál álló, a román művészetet annyira jellemző oroszlánok igen hasonlítanak a közép- és felső-olaszországi templomok kapu- őrző oroszlánaihoz. A traùi székesegyház kapuja a román szobrászatnak legkiválóbb műve Dalmácziában. A kapu félkörívű; fölül orommal végződik, bélését világi és bibliai jeleneteket ábrázoló domború művek díszítik. Az orom mezőjében szintén domború művek Krisztus születését és a keleti bölcsek imádását ábrázolják. A kapu két oldalán a falból nagyon kiszökellő gyámokon egy-egy oroszlán, s ezek egyikén Ádám, másikán pedig Eva alakja áll. 1240-ben készült a kapu, s a rajta olvasható fölírat szerint Raduanus mester műve, a ki valószínűleg dalmácziai születésű. A spalatói