Seite - 658 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

658 renaissance síremlékek között legkiválóbb Sobota Jánosnak 1469-ból való síremléke a traili Domonkos-rendi templomban; szép sírkövek vannak egyebek között Paludi kolostorban Spalato mellett és a ragusai Domonkos- rendi kolostorban. A velenczei művészet még nagyobb hatást gyakorolt a világi építésre. De, miként az egyházi építményeket, úgy a világiakat sem kizárólag velen- czeiek alkották ; mindazáltal kétségtelen, hogy e téren is a velenczei művészet volt irányadó. Dalmácziában minden tér és minden kis útcza bizonyítja ezt. Akár csúcsíves, akár renaissance művészetűek legyenek a lakóházak és a paloták, elrendezésük, nemkülönben az épületek részletei : a kapuk, az ablakok és az erkélyek, továbbá a lépcsők és az udvarok elrendezése egyaránt a velenczei mintát utánozzák. A hol nem volt alkalom csoportos építmények emelésére, ott a részletekre fordítottak kiváló gondot; a rend- kívüli sokaságú kecses ékítmény és egyéb építészeti részlet szemünket gyönyörködtetve ma is bizonyítja, hogy a XV. és XVI. század finom érzéke megkövetelte, hogy még a legkisebb épület se legyen művészet nélküli. A megmaradt épületek száma oly nagy, hogy velük egyenkint foglalkozni szinte lehetetlen, önként érthető, hogy legnevezetesebbek a kormány palotái, melyek mindig a főtérhez közel állottak, s a városnak tekintélyt és díszt kölcsönöztek. Még valamennyi megvan, habár nem egészen változatlanúl ; nagyobb részök a XV. században keletkezett és keveréke a velenczei csúcsíves és renaissance művészetnek. A földszínt hoszszában rendszerint oszlopos és boltíves folyosó fut végig, mint példáúl Spalatóban ; a folyosóból nyílik a czímerekkel, fölíratokkal és a köztársaság jelvényével — a Szent Márk-féle oroszlán alakjával — díszített kapu. De mindez építményeken túltesz az a palota, melyet Ragusa köz- társaság dogéi, vagy, a mint nevezték, rectorai számára épített. A rectorok első palotáját még a XIV. században építették, de ez 1435-ben augusztus 9-ikén leégett. Nem sokára Onofrio Onosiforo di La Cava nápolyi építészt bízták meg egy új palota építésével; de 1464-ben ez is leégett, s csak földszinti csarnoka és a baloldali lépcsője maradt meg. A nagy-tanács ezután Michelozzo Michelozzi és Giorgio Orsini építészeket hívta meg. Ez utóbbit, kinek mellékneve Matajevié, vagy hazája után Dalmatico, már említettük, mikor a sebenicői székesegyházról beszéltünk. Ugy látszik, Giorgio Orsini építette a homlokát e szép palotának, melyet az 1667-ik évi földrengés annyira megrongált, hogy több része bedűlt. Mindazáltal a ragusai rectorok