Seite - 668 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

668 Az előbbi mesternek névrokona Francesco da Santa Croce (Rizzo), kinek az előbbiekkel egyenlő értékű festményei a lesinai Ferencz-rendi kolostor templomában vannak. A főoltár képe 1583-ban készült és szintén több részre osztva, a Madonnát és több szentet, névszerint Helenát, Luciát, Klárát, Erzsébetet, Istvánt, Pétert, Ferenczet, Antalt, sienai Bernátot és Bonaventurát ábrázolja. Ugyan e mesternek van két más festménye is a templomban, melyek közül az egyik a hét prófétát, a másik János és Jeromos közt a Madonnát ábrázolja. Ragusában van több régibb becses festmény, melyeken az arany alap, az alakok szabatos rajza, és a kora renaissance keret azt bizonyítják, hogy a festészet régebbi iránya itt soká tartott. Pile külváros delle Dance templomában van egy szép oltárkép, mely közepén a Madonnát a gyermekekkel és Jánost, jobb felől Gergelyt, bal felől Mártont, fölül félkörű mezőben a keresztre feszítést, alul három mezőben Szent Györgyöt, egy püspök és egy pápa koronázását ábrázolja. A kép fölírása ez : Nicolaus Rhagusinus Pingebat MCCCCCXVII Mensis Februarii. Tehát ragusai festő műve. Rokon jelleműek és valószínűleg ugyanazon mester művei a Domonkos-rendi templom főoltára melletti két apsisban levő festmények. Ugyan e templom sekrestyéjében van egy kép, mely tíz részből áll, s az alsó sorban egész, a felsőben pedig fél alakok Krisztus megkereszteltetését és a Madonnát, valamint egész sereg szentet ábrázolnak ; ugyan ott még egy másik osztatlan kép is van. Mind a két mű deszkára van festve; alapjuk arany és kétségtelenül olasz iskolából valók. Szintén érdekes és talán még XV. századbeli munka a Ferencz-rendiek sekrestyéjében levő oltár ereklyeszekrénye, melyet kivűl is, bent is képek díszítenek. A Dalmáczia templomaiban és kolostoraiban található többi kép mind későbbi olasz iskolákból való, van köztük sok olyan, a mely figyelemre méltó, de sok a selejtesebb munka is, ámbár gyakran a leghíresebb mesterek neve van rajtuk. A sebenicói születésű Andrea Schiavone művének tartják a sebenicói székesegyházban azt a festményt, mely a keleti bölcseket ábrá- zolja; Sebenicóban és Ragusában nem egy festményről mondják, hogy Tiziano műve ; a zárai S. Simeone templom egy szép festményét Pordenone festé ; a Paludi kolostorban őrzik Tomaso Negris püspöknek Lorenzo Lotto által festett képmását; a lesinai székesegyház sekrestyéjében levő Madonna- kép Castelli festménye, stb. Valamennyit fölülmúlja a lesinai Ferencz-rendiek refectoriumát díszítő „Utolsó vacsora". A jó hatású terem e szép díszét