Seite - 689 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11
Bild der Seite - 689 -
Text der Seite - 689 -
689
Állat- és legeld gazdaság. A takarmánynövények hiánya fő oka Dalmá-
cziában az állattenyésztés kedvezőtlen állapotának. Ehhez járul, hogy a
paraszt a marhaállományának általában inkább szaporítására, mint javítására
törekszik s az alacsony, szűk és kellő szellőztetés nélküli istállókban a marha
csak ritkán, a szúró-marha pedig soha sem kap almot. Az állatot kihajtják
a köves, nagyobbára erdőtlen hegyek közé legelőre, hol a kurta, fonnyadt
fűben csak gyér táplálékra talál, melyet jó mesterséges takarmánynyal nem
igyekeznek pótolni. Dalmácziában nincs is figyelemre méltó saját fajjellegű
állat ; általában csak az éjszaki tartományokban honos marha található itt
is, csakhogy itt, e sziklás, erdőtlen tartományban a hiányos takarmány
mellett lassankint elcsenevész.
A Dalmácziában tenyésztett/z^ kis termetű, rövid fülű s meglehetősen
hosszú lábú. Minthogy a párzást egészen a természetre bízzák, a fajta nem-
csak hogy nem javúl, de egészben véve elkorcsosodik, mert a hibák
öröklődők. Az észszerű tenyésztés hiánya okozza azt is, hogy az állat
rendkívül lassan fejlődik. A birka csak harmadik, negyedik évében éri el
teljes fejlettsége korát, s egy eleven kosnak a sulyja akkor sem haladja meg
a 25—30 kilogrammot. A belföldi fajta gyapja csekély értékű, finomabb
szövetekre nem is alkalmas, így csak durva, közönséges daróczposztó
anyagáúl szolgál, melyből a föld népe készíti a ruháját. A franczia s utóbb
az osztrák kormány mindent elkövettek, hogy Dalmáczia juhtenyésztését
merino-kosok bevitele által megjavítsák; de, míg az értelmes és észszerű
tenyésztés hiányzik, a jobb fajtákkal való minden keresztezés hiába való s
kedvezőbb eredményre nem vezethet. Ehhez járúl, hogy épen a merino az,
mely úgy jellegzetes sajátságai, mint életmódja tekintetében a belföldi
fajtával a legnagyobb ellentétben áll. Mindamellett a merinókkal való
keresztezés megjavítá kissé a belföldi fajtát különösen a Tengermelléken és
a szigeteken, a hol az éghajlat enyhébb, s a hol még megtalálni a valamivel
finomabb, göndör gyapjú nyomait. A tartomány azon vidékein, melyekben
az égalj szelíd s a rétek tele vannak illatos növénynyel, az állatok húsa
ízletes s tejök és a tejből készült czikkek is jó ízük által tűnnek ki. A pagói
és arbei sajt, valamint a Zárát környező sziklás szigetek, úgy szintén
Incoronata szigetének s Ragusa és a Bocche di Cattaro némely kerületeinek
sajtja kitűnő jó ízű. Ha jobban értenének a sajtkészítés mesterségéhez,
akkor ez a tejben bővelkedő vidékeken és Zára kerületének egy részében
jelentékeny jövedelmi forrássá válhatnék. De Dalmácziában, fájdalom, nincs
T. 87
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben,
Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben,
- Untertitel
- Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia)
- Band
- 11
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1892
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.68 x 21.98 cm
- Seiten
- 370
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch