Seite - 722 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, - Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia (Dalmáczia), Band 11

722 Ipar, kereskedelem, közlekedés. A talajnak silány termő ereje, a lakosság nagy részének csekély élet- szükséglete, a közlekedés kellő eszközeinek hiánya s végre a műveltségnek a szomszéd török tartományokban egész a legújabb időkig való alacsony foka volt az osztrák tengerparton és Dalmácziában az ipar és kereskedelem késlekedő fejlődésének az oka s részben az még ma is. Csak az újabb időkben vehető észre örvendetes föllendülés, kivált mióta a monarchia megszállotta Boszniát és Herczegovinát, s mióta a dalmát borok kivitele oly bámúlatos mértékben emelkedett. Nem kevéssel járúlt hozzá az állapotok javúlásához a serajevo-mostar-metkoviéi vasútvonal építése és az ezzel kapcsolatos Narenta - szabályozás ; a jó szekérútak csinálása, melyek a beljebb fekvő tartományokkal és Montenegróval való közlekedést megkönnyítik, magán hajóstársaságok vállalkozó szelleme, melyek a Lloyd-társúlattal kapcsolatban a dalmát partok néhány főbb pontjával (Metkovié, Ragusa, Spalato, Zára) és Trieszttel meg Fiúméval élénk közlekedést tesznek lehetővé s mellék- vonalak létesítésével a kisebb városokat is bevonták a közlekedésbe. A leg- nagyobb lendületet reméli azonban Dalmáczia az osztrák-magyar vasút- hálózatba való bevonásától, a mi által Castelli, Spalato, Sebenico és Gravosa kitűnő kikötői elérik azt a fontosságot, mely kedvező fekvésöknél és természetes sajátságuknál fogva megilleti őket. Ezek a jeles kikötők való- ban a legczélszerűbb összekötő pontok a Balkán-félsziget belseje és a Nyugat között. Kedvező összeköttetés esetén nemcsak Bosznia és Herczegovina, hanem Horvátország, Dél-Magyarország, Szerbia és Románia termeszt- ményeinek is legalább részben Gravosába és Spalatóba kellene kerülniök, hogy onnan vitessenek azután tovább hajón. Természetes, hogy ezen az úton egyenesen csak az átviteli kereskedés emelkednék; de Dalmácziának hely- zeténél és más körülményeinél fogva első sorban erre is kell törekednie. A vasút jelenleg Spalatót Perkovich, Siverich és Knin helységekkel kapcsolja össze; Percovichból szárnyvonal vezet Sebenicóba. Kiindúló-pontúl Spalatót választották kitűnő kikötője miatt; továbbá azért, mert a hajók számát és tonnatartalmát tekintve, a legélénkebb közlekedése van, és végre mert, mint a monarchiának kelet felé legtávolabb eső nagy kikötőhelye, Kelet-Indiával és a Levantével való átviteli kereskedésre a legalkalmasabbnak látszik. Ez utóbbi pontra nézve legyen elég fölhozni, hogy Spalato a Suez-