Seite - 7 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

A Duna, a pesti partról, a Vámháztól tekintve. Budapest története. A Duna folyamnak egyik legkegyeltebb gyer- meke Budapest. A hoszszában való közlekedés hasznában minden parti helység egyenlően osz- tozott Dévénytől Orsováig; de Budának és Pestnek ezen kivűl a Dunán keresztben való átkelés nagy előnye adta meg különös fontosságát. A mint ez a nagy folyam-Visegrádon alúl a két partjára ereszkedő hegyek szorosaiból kiszabadul, azonnal szigeteket alkot, melyek több mint 100 kilométer hosszú lánczolatban húzódnak éjszakról délnek. A Dunának e szigetes vonalán csak egy nagyobb hézagot hagyott a természet: a Margit-sziget déli csúcsa és a Csepel-sziget éjszaki vége közt, hol hetedfél kilométernyire egy mederben foly a Duna. Ezt a szakaszt igen határozottan jelöli meg s foglalja rámába éjszakról a Margit-, délről a nagy vasúti híd. E két vonal között fekszik az egész mai Budapestnek főrésze. Az itt egyesűit Duna ringatta a középkor sötét hajnalán, vagy a népvándorlásoknak még sötétebb éjjelén Magyarország későbbi fővárosának bölcsőjét az első révészhajó képében. Mikor itt a római államiság Kr. u. 376 körűi megszűnt, a Dunának e vidékén többé sem állandó, sem hajóhíd nem volt. Az átkelés ezen a nagy folyón csak evezős kompon történhetett, akár békében útas és vásáros nép, akár háború* idején egész sereg akart általkelni rajta. A hol a Duna két ágú,