Seite - 9 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

9 közepe előtti Pestnek a mai Belváros éjszaki fele volt a fő része. Terjedt a mai Deák-útczától le a Haltérig. Az előbbivel szemben végződik a budai Várhegy, utóbbival szemben kezdődik a Gellérthegy. A rév itt is, mint a Duna mentén több más tájon is, egyszerre két helységnek: egy jobb- és egy balpartinak adott létet egymással átellenben. A rév, vagyis hajón való átjáró, szükségessé tette, kivált sokadalom vagy hadak idején, midőn a várakozás és megszállás elkerülhetetlen volt, hogy mind a két parton legyen állomás hajlékokkal, vendéglőkkel és árús emberekkel, míg, ha híd áll ugyanott, elég, ha az egyik parton van meg mindez a kényelem. Hidak hiányában ez a révész-közlekedés okozza, hogy Dunánkon a nevezetesebb átkeléseknél rendesen két-két szemben álló helységet találunk, így Komáromnál Ó-Szőnyt, Esztergomnál Párkányt, Visegrádnál Nagy- Marost, Péterváradnál Újvidéket, stb. Fővárosunknál a XVI. század előtt a két part két helysége, vagyis a révész-közlekedés két végpontja, egy és ugyanazon nevet viseli. Pestnek nevezték nemcsak a mai Pestet, hanem a budai parton fekvő Tabánt (vagy Ráczvárost) is. De a révközlekedésnek e hatásán kivűl azt is tapasztaljuk, hogy az egyik part állomása mindig többre fejlődött a másikénál. Mindig csak az egyik parton van a valódi kikötője a hoszszában való nagy közlekedésnek is. Okozta ezt Budapestnél az is, hogy, míg a budai parton, épen Tabánnál, a víz sodra egyesül, s a víz feneke sziklás: addig Pest felől lassú volt a víz folyása s homokos a vízfenék, mi a kikötést és állomásozást megkönnyítette. De ez nem döntő körülmény. Fő dolog a szárazi közlekedés. Buda országútjai a dunántúli részek és Olaszország felé vezetnek. De ebben az irányban versenyezhetett vele Esztergom és Komárom is. Ellenben Pest szárazi közlekedése éjszakkeleti, egyenesen keleti és délkeleti irányban verseny nélkül állott. Már maga a város térrajza is mutatja, hogy főbb útczái az országos közlekedés irányai szerint keletkeztek. A Belvárosnak legdíszesebb régi útczája Váczi-útcza nevet visel, így nevezve a Belváros régi „Váczi-kapuw-járói. Ennek folytatását beépítették ugyan a mai Lipótvárossal, de azért most is megvan a külvárosi Váczi-út attól keletre. Ez az út vezet Váczon át Nógrád, Hont, Bars megyékbe, sőt egy elhajlással ki Morvaország felé is. Ezen út látogatott voltára bizonyság csak az is, hogy Vácz város lakosságának nagy része a vasútak elterje- dése előtt a pesti kereskedők szolgálatában árúszállító szekereskedéssel kereste kenyerét. M. 2