Seite - 14 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

14 1241-ben el nem pusztították. Ebben a korszakban Ó-Buda több kedve- zésben részesül, mint Pest; ez a maga erején kezd virágzani. V. Az ötödik korszak 1241-en innen kezdődik IV. Béla alatt. Ebben a két régi város fölött uralkodó állásra vergődik az új Budavár. Állandó királyi székhelylyé válik. De Pest is nagy várossá kezd fejlődni a maga emberségéből. 1526-ig tart a fölvirágzás. VI. korszak, mikor Buda, Pest és Ó-Buda török városok. A pusztúlás korszaka ez nemcsak a sok ostrom ágyúi, puskapor föllobbanásai, hanem a török hanyagság miatt is. Tart ez a korszak 1541-től 1686-ig. VII. korszak 1686—1838. Ebben lassanként Pest igen hátra hagyja a másik két testvérvárost. A VIII. korszak az, a melyben benne élünk. A városunkat ért sok csapásnak lehet tulajdonítanunk, hogy, ámbár Buda és Pest régi városok, régiségeikből oly kevés maradt fönn, és történel- mökre kevés a kútfő. A budai és pesti városi levéltár 1241-ben egészen elpusztúlt. 1526-ban is leégett. Mondhatni, csak szétszórt levelekből s közvetett úton lehet kiböngészni valamit. Sok mese és nem egy hamis oklevél töltöget ki egyes hézagokat. Mi mellőzzük mind a tudákosok meséit, ráfogásait, mind a hamis iratokat. A kijelölt hét korszak közül a három elsőt nem ismerjük eléggé, s emlékek hiányában kevés mondani valónk van a negyedikről is; így egy- szerre az V. korszakkal kell krónikánkat kezdenünk. Buda és Pest az 1241-diki katasztrófa előtt. Van ugyan itt-ott említés a XII. század második fele előtt is városunkról legendában, krónikában és oklevelekben, de ezek mind nem egykorú iratok és így kétesek. Ezeket akár elfogadnók, akár elvetnők, okát kellene adnunk, a mi tudós értekezésekre vezetne, s ez itt nem volna helyén. Csak egy kétségbevonhatatlan adatot említünk 1046-ból. A kereszténység eltörlésére támadt lázadásban a pesti hegy (később Gellért-hegy) alatt szenvedett martyrhalált az olasz származású Gellért püspök. Pestnél volt az országos rév, hova ekkor I. Endre király Lengyelországból jőve igyekezett. Soká tartott, míg Buda és Pest középkori értelemben vett valódi várossá emelkedett. A mennyiben középkori államokban királyi székhelyről szó lehetett, 1241 előtt Esztergomé és Székes-Fehérváré volt az elsőség. A magyar az első nemzet, mely a Kárpátok rámájában a Duna mindkét