Seite - 18 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

18 emberekkel díszes templomot és klastromot építtetett, melyben 70 főúri apácza számára volt lakás. Margit királyleány is köztük volt, kiről később a Nyulak szigete új nevét nyerte. A királyi atya a klastromot terjedelmes birtokokkal gazdagította. Menedékhelye volt a sziget a premontrei és franciscanus szerzetnek is. A Szent Jánosról nevezett félig katonai, félig papi rend itt jól megerősített falakkal körűi vett házat emelt, mely várnak (castrum) is beillett. El nem maradhatott a fegyveres és fegyvertelen cseléd- ség sokasága, mely egész falut alkotott. S csakugyan oklevelekben van szó az apáczák szigetbeli jobbágyairól. De a tatárok elleni menedékhely kevésbbé volt biztos a Duna áradásai ellen. 1268-ban vízkereszt napján, jégzajlás alkalmával az árvíz kiöntött a templomba s a papi földesurak házainak pinczéibe és földszíntjébe. Képzelni lehet, hogy a mi kevés még a régi Pestből újra kiépült volt, azt is megint újra kellett építeni. Buda, mint város, úgy látszik, már kezdetben félig állami, félig polgári jellemű község. Az első száz évben IV. Bélától I. Lajosig nem főbíró, nem polgármester volt a főtisztviselő, hanem úgy nevezett „rector", kit a Margit- legenda magyarúl király képében való bírónak nevez. Az első rectort 1249-ben említik. Ez bizonyos Károly nevű úr. 1267-ben Preuzellin, egy bevándorlott osztrák a rector, IV. Béla hadvezére és nevezetes főember; 1268—1273-ban Walter gróf a rector, kit egy királyi oklevél nem győz eléggé dicsérni szervező tehetségéért, mit Komáromban is bebizonyított. A várossal egyszerre kezdik építni a Boldogasszony várbeli templomát is. A király a patronatus jogát e fölött a piaczi vám harmadával együtt a nyúlszigeti apáczáknak ajándékozta. O-Budán tovább is két földesúr volt : a káptalan és a király. Utóbbinak vára, O-Buda alsó vége felé a hegy alatt, a hajdani római „theatrum" (ma Királydomb) helyén, a XIII. század vége óta a mohácsi vészig rendesen a királynék vára volt, s hivatalosan is „királynéi városu-nak czímezik. Pest a bal parton egyelőre a budavári hatóság gyámsága alatt áll. A budaiak adtak bírót is neki. Hajós és árús népét az ó-budai káptalan vámolgatta, miből a nyúlszigeti apáczák is részt kívántak. Buda várát — melynek még folyvást épülnie kellett — megalakúlt városnak tekinthetjük 1250 körűi. Falai, melyeket eredetileg a tatárok ellen emeltetett Béla király, a következő királyok alatt arra is szolgáltak, hogy a benlakók polgári függetlenségöket megkísértsék kivívni még azon XIII. században. Nem maga a város kezdte a harezot. A jogi körülmények