Seite - 23 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

23 A liárom város fölvirágzása (1311—1490). Róbert Károlynak Buda nem volt kedvelt lakása. 1314-en kezdve haláláig ritkán fordul eló, mint királyi levelek kelti helye. A nevezett év körűi (úgy látszik) Temesvár a királyi székhely. Majd 1320 táján a király nem Budán, hanem Visegrádon építtet magának fényes, sót nagyszerű A margitszigeti kolostor romjai. palotát, s nem Pestnek, hanem Nagy-Marosnak ád becses városi szabadal- makat, a Budaváréival egyenlőeket. A király élete végéig, 1342 júliusáig, Visegrádon lakik. Hatalmát Budán az általa kinevezett rector, vagyis vár- kapitány személyesítette. Ott a mai királyi palota helyén építtetett egy hatalmas lakot, melyet egyik fiáról „István-vára-nak neveztek, s megvolt még 1541-ben is. Rectorságot viselt 1318-tól 1337-ig János, egy Károly- párti vitéz főúr. E mellett kezd feltűnni a judex, vagyis választott városbíró is. 1320 táján találunk Budán pénzverő-házat. A király nagy gondot fordított a pénzügyekre s ő verette az első magyar arany pénzt forint (fiorili d'oro)