Seite - 24 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

24 név alatt, melynek egyik oldalán liliom, a másikon Magyarország védszent- jének, Szent Lászlónak szekerczés képe volt. A magyar arany akkor egészen florenczi mintára készült. A súlymérték — a budai márka, vagyis félfont — szintén a florenczi volt. Négy darab arany forint ért egy márka ezüstöt. Nagy Lajos király 1342-ben trónra lépvén, uralkodása négy elsó évében Visegrádon lakott. Azután több évig szint' oly állandó lakása Buda. Még 1352-ben így nevezi: „udvarunk rendes székhelye". 1355-011 kezdve gyakran van itt a király; de jóval többet időzik Visegrádon. Mielőtt 1347-ben a nápolyi hadjáratra indult volna, Budának, mely alkalmasint hozzá járult a nagy költségek fedezéséhez, szép kiváltságlevelet állított ki, melyben a város fő- és alhivatalnokainak szabad választása van biztosítva, csak a megerősítést tartván fenn a király a maga, vagy képviselője részére. 1347-en innen soha sem is fordul elő a Budára vonatkozó emlékek- ben a rector név. Latinul mindig jude:trnek nevezik a főtisztviselőt s esküdt polgároknak (jurati) a tanácsbelieket. A másik nevezetes vívmány az, hogy Buda megnyerte Nagy Lajostól a ma hallatlan, de a középkorban szokásos jutalmat, az árú-megállítás jogát. Ezen kereskedelmi monopolium Budára nézve fölért a körmöczi bányával. A Csehország, Ausztria, Olaszország, aztán Lengyelország s majd a Brassón át a Fekete-tenger felőli egész árú-forgalom fölött uralkodott. Mert az idegen árúkat csak itt volt szabad kirakni és eladni, még pedig nagyban, a budai kereskedőknek. így történt aztán, hogy a genuaiak által a Fekete-tengeren Konstantinápoly felől hozott borsot a budaiaktól vették a boroszlói kereskedők. Ó-Buda királynői lak, az anyakirályné lakja volt, ki ott a clarissák klastromát gazdagította föl. A király pedig 1355-ben Ó-Budát királyi városi rangra emelvén, polgárait fölmentette a káptalan gyámsága alól. Illetőleg két felé osztotta a várost, s mint Székes-Fehérvárnak, egyik fele a káptalané maradt, a másik szabad királyi város lett. Nagy Lajos után zavaros évek következtek. A viszályokból kijutott Budának is; de az országos hatalmak összeütközésében alig játszhatott mást, mint szenvedő szerepet. így 1386-ban, midőn Nagy Lajos leánya, Mária uralkodó királynő ellenében Durazzói, más néven Kis Károly, Lajos egykori derék hadvezére és rokona, megkoronáztatja magát. A budaiak bebocsátották városukba a trónkövetelőt. De, midőn Kis Károly ellen az ismert gyilkos- támadás bekövetkezett, s Gara intésére Forgács orozva halálos csapást mért az új királyra, Buda is megérezte ennek a csapásnak a súlyát. Gara emberei