Seite - 26 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

26 a Durazzói Károly olasz és horvát kíséretét fölkonczolták benn a budai várban. Mindenkivel így bántak, kit Károly-pártinak tartottak, s a várban lakott olaszoknak egyáltalában nem adtak kegyelmet. Sok olasz pénztőzsér és kereskedő lakott Budán, kikről egy egész útczát „olaszu-nak neveztek. Ezt kirabolta a féket nem érző vad tömeg. Nagy csapás volt ez a város vagyonára és jó hírére. Habár Zsigmond király (1387—1437) keveset mulatott itthon, mód- jában volt a város szabadságát korlátoznia. Néha a nádor vagy alnádor parancsolt a király nevében, vagy ezek távollétében a királyi kastély vár- nagya. 1401 körűi Czuber (Zuber) viselte e tisztet, s úgy látszik, ennek ellenére a lakosok demokratikus kormányzatot hoztak be 1401-ben. Letették a király és Czuber híveihez tartozott bírót és esküdteket, s helyökre a czéhek uralmát léptették. A 12 esküdt helyett 36-ot választottak. Hihető, hogy ezek, mint Florenczben, hónaponként váltották volna föl egymást. De 1403-ban Zsigmond helyreállítja a régi városi szervezetet. Zsigmond király nagyra becsülte a városokat, s mondhatni, merész újítás tőle, hogy 1405-ben rendes országgyűlésen, melyben főpapokon és főurakon kivűl a megyék köznemesi s a városok polgári küldöttei vettek részt, a városok ügyében határoztak. Ez kivételes, mondhatni, hallatlan volt a mi középkori törvényhozásunkban. Nevezetesebb végzései Budára és Pestre nézve : 1. Kimondja a törvény, hogy szükséges erős falakkal venni körűi e városokat. Ennek elmulasztása okozta főkép a besenyők, mongolok s újabban a törökök pusztításait hazánkban. 2. A budai árú-megállítás joga ezután csak külföldi kereskedőkre terjed ki. 3. A budai súlymérték (márka) országosan hivatalos. A budai pénzverő-ház Zsigmond alatt is megtartotta jó hírnevét. A magyar arany suly és tisztaság tekintetében mintaszerű volt Közép- Európában. De a pénzverő-ház egészen királyi, s a polgári várostól hivatal- nokaira és egész személyzetére nézve külön intézet maradt. A király szabadon, nemcsak a várostól, hanem a törvényhozástól is függetlenül rendelkezett vele, annyira, hogy 1402-ben Bécsben elzálogosítja azt 8.000 forintért (Magyarországon vevőképességre körülbelül mai 160.000 papir forint). A király gyakori pénzszorúltságának egyik-másik város sok hasznát vehette. 1410 körűi ezer akkori forint kellett Zsigmondnak. A budaiaktól kért; nem adtak. Pest önként ajánlotta fel. Ennek fejében nyerte meg, hogy többé ne Budavár adjon Pestnek bírót és esküdteket, hanem a bírót s azon