Seite - 28 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

28 Úri-útcza 40. szám. Csúcsíves épületrészletek Budavárban a XV. századból. vérengzés után a magyar vezérférfiak csak nehezen tudták lecsendesítni a fel- bőszült tömeget, mely igazságot vélt szolgáltatni. Ennek a zavargásnak meg- volt az a következése, hogy magyar és német ezután egyenlő lett a bíró- ságra való képesítésben. Azután egyik évben németet, másikban magyart választottak bírónak, s minden évben hat magyart és hat németet esküdtnek. 1440-ben Albert újszülött fiát, Lászlót, Fehérváron megkoronázták királylyá sok budai polgár részvéte mellett. De a lengyel Ulászlónak sikerűit meglepéssel elfoglalnia Budát. így most sem az lett a király, kié a korona, hanem a kié Buda vára volt. Hunyadi János kormányzó (1446—1453) az ország minden várával együtt bírta Budát, melyet aztán átadott a nagy- korúvá tett Lászlónak. Mind a király, mind a kormányzó külön várnagyot nevezett ki a királyi kastély és őrsége számára. A polgári város mindinkább függésbe jutott a hatalmasoktól. Az 1456-dik év Mohammednek Belgrád alatti veresége miatt dicső- séges volt Hunyadira és a magyar nemzetre nézve; de Buda lakosaira nézve nem. V. László, az ifjú király, ki 1453-ban vette át Hunyaditól az ország kormányát, nem ment a csatatérre, hanem fő tanácsosával, gróf Cilleyvel együtt Budán maradt. A török 1456 júliusban jelent meg Belgrád alatt, de a király és Cilley már június vége felé hír nélkül Bécsbe Üri-útcza 34. szám.