Seite - 30 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

30 a budai polgári hatóság volt kénytelen játszani. A végrehajtással siettek, nehogy a városba este felé haza térő szőlő-kapás nép föllázadjon és meg- gátolja azt. A nagy nevű „János vajdáu-nak, az ország és a keresztény világ akkori legnagyobb hősének gyermekére nem törvényes formák közt hozott és végrehajtott Ítélet általában nagy megdöbbenést és botránkozást keltett. De László halála megboszúlta magát okozóin. Ez volt egyik nevezetes oka annak, hogy egy év múlva az ő kiskorú öcscsét, a Csehországban mintegy fogságban tartott Mátyást választották meg királyúl. Ugyanis az előbbi király, a fiatal V. László, 1457 november 23-dikán maradék nélkül halván meg, királyválasztó gyűlést hirdettek 1458 január elsejére a szokott helyre, Budára és Pestre. A főrendek Gara nádorral Budán, a köznemesség tömegei Pesten és a Rákos mezején gyűltek össze. Emezeknek Szilágyi Mihály, Hunyadi János özvegyének testvérbátyja, s így Mátyásnak nagybátyja volt a vezére. A Hunyadi-ház kezén levén az országnak majd minden vára és jövedelme, az öreg Szilágyi 20.000 fegyveressel jött Pestre. Pártját, vagy jobban mondva, táborát 40.000-re emelte a szavazni sereglett köznemesség mindamellett, hogy igen kemény tél volt akkor. Mikép lehetett elszállásolni ily nagy tömeget? Kétség kivűl nemcsak Pesten, hanem azon szomszédos hat—hét faluban is, melyeknek ma már nyoma sincs, nevezetesen : Új-Bécs, Jenő, Süly, Erzsébetfalva házaiban tanyáztak a fegyveres és többnyire lovas nemesek. Az 1458-diki királyválasztó országgyűlésen a Duna sűrű zajlása sokáig elzárta a közlekedést a Budán tanácskozott főurak és a Pestre gyűlt nemes- ség között. Utóbbiak ez alatt egyértelműleg kikiáltották a nagy vajdának, Hunyadi Jánosnak, 17 éves fiát, Mátyást, Magyarország királyának. Mikor a Duna jege megállott, s annak hátán január 24-dikén a budai főrendek is átlovagolhattak Pestre, az ott levő óriási többséggel szemben, ha akartak volna sem tehettek semmit Mátyásnak királylyá való kikiáltása ellen, annyi- val kevésbbé, mivel Gara nádor pártja nem volt képes az örökösödési elv révén alkalmas ellenjelöltet ajánlani. Pestnek nagyobb részint magyar népe, még a gyermekeket sem véve ki, lelkesen részt vett a Mátyás királysága melletti tüntetésekben. Az ifjú király kikiáltatása után három héttel, február 15-dikén, a még mindig befagyott Dunán át, hihetőleg Esztergomon keresztül érkezett meg a Zsidó-kapuhoz. A városháza előtt elhaladva, kegyelmi jogának jeléül a börtön rabjait szabadon eresztette. Onnan a királyi lak kapujához ment.