Seite - 31 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

Ott már a rendek elótt esküt tett az ország törvényeinek megtartá- sára. Csak azután nyílt meg számára a palota kapuja. Nevezetes újabb bizonyság Buda nagy fontosságára nézve, hogy, habár Mátyást megkoronázni nem lehetett, — mert a magyar korona akkor Bécsben Fridrik csá- szár kezében volt, — mégis gyako- rolhatta a királyi hatalmat. Budán a trón bírása csaknem nagyobb jelentőségű volt, mint a székesfehér- vári koronázás. Azonkívül, hogy Buda erős vár volt, már a hagyo- mány is a királyi hatalom szék- helyévé avatta. Mátyás fényesen megjutalmazta Pestnek választásakor tanúsított lel- kesedését és Buda ragaszkodását. Mátyás uralkodása alatt épül- tek Pestnek azon falai, melyek közé a mai Belváros volt foglalva. 1471 -ben Pest kerített város. Voltak terjedel- mes külvárosai is, bizonyára a főbb közlekedési vonalok hoszszában : Vácz, Kerepes, Szolnok és Szeged felé. Ugyanakkor Pest egyenlő rangú várossá lett más királyi városokkal; az országos tárnoki törvényszéken mindjárt Buda után következik rangban. Egy 1479-iki oklevélben már nem hat esküdtje van, mint Zsigmond király alatt, hanem tizenkettő. Nevök magyar. Voltak feles számmal Pesten német lakosok is. De ugyanazon iparágban külön alakúltak a német czéhek s külön a magyarok. Hajózás, fuvarozás, terményekkel való kereskedés volt a lakosok fő foglalkozása. A silányabb budai bort meghagyták a budaiaknak ; ők az akkor legfinomabb A Hunyadi-czímer a budavári Mátyás-templom tornyán (1470-ből).