Seite - 35 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

35 fényes házakat tartottak. Kivált a gyakori országgyűlések az ország minden számot tevő úri emberét ide hozták. E gyűlések már Mátyás alatt kezdenek rendszeresen tartatni, még pedig nagyobb részint Budán. 1459-től 1490-ig, a nagy király haláláig, húsz országgyűlést számlálhatni össze. Átlag minden 19 hónapra esik egy. A 20-ból 15-öt tartanak Budán. Az 1490-től 1526-ig lefolyt 36 év alatt 24 országgyűlést tartottak II. Ulászló és II. Lajos Budán és Pesten (a másutt tartott néhány kivételeseket nem számítjuk). Csak a városunk területén véghezmentekből átlag minden 18 hónapra esik egy. A 24 gyűlés közül Budán 12-őt és Pesten is ugyan- annyit tartottak. A pestieket, mikor a Rákos mezeje nincs is megnevezve, mind ott tartott tömeges és nem képviseleti gyűléseknek vehetjük. Országgyűlések idején az egész főpapság és főúri rend Budán szállásolta el magát, mely a fényűzési czikkek főpiacza, olasz, német és zsidó bankárok állandó tanyája, a „kincses Buda" volt. Pestre nézve pedig, melyben és mely körűi a nemesi közrend táborozott, minden rákosi gyűlés oly nagy- szerű sokadalom volt, a milyennel kevés európai város dicsekedhetett. Oláh Miklós szerint képes volt Pest egy 80.000 főnyi tömeget bőven ellátni a szükségesekkel, s a keresetnek ezen ráadásúl adott jó alkalma kétségkívül gyarapította a külvárosokat és szomszéd falvakat is. Pest korlátlanúl terjesz- kedhetett, nem úgy, mint Buda. Budán a várban az országgyűléseknek s a residentiális jellemnek volt árnyékos oldala is. A legtöbb főpap és zászlós úr, meg sok főrendű család házat szerezvén a várban, ott, mint fogyasztó és gazdag vevő szívesen látott vendég volt ugyan, de mind jobban kiszorította a polgári elemet s szapo- rította a város terheinek viselése alól fölmentettek számát. A vár kezdett aristokratikus jellemet ölteni, sőt nem egy budai polgári család emelkedett az aristokraták közé. Az Ulászló megválasztásakor kiütött viszályban Budavár szerepet játszott ugyan ; de nem a város bírája, hanem az egri püspök volt a kép- viselője. Ugyanazon 1490-dik évben, késő őszszel, mikor Miksa az ő német hadával elfoglalta Fehérvárat, s igen valószínű volt, hogy rögtön Buda ellen fordúl, nem a polgárság helyezi védhető állapotba a várat, hanem Báthory István, az erdélyi vajda, falukról behajtott munkások által. 1514. Bakocs Tamás esztergomi érsek és pápai követ keresztes hadat hirdet a török ellen 1514 húsvét első napján a királyi kastély templomában, s ugyanott fölavatta Dózsa Györgyöt a keresztes had fővezérévé. Nagy 5*