Seite - 41 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

41 • 1527. Tavaszszal Szapolyai tart még országgyűlést Budán ; de Ferdinánd közelgő hadai elől azután elvonul. Ferdinánd Budáról megy magát meg- koronáztatni Fehérvárra, hol, mintha a Szapolyai által tartott temetés nem lett volna rendén, új temetést rendez II. Lajosnak. Budára jővén, Szapolyai- nak, mint felségárúlónak, birtokait elkoboztatja. Ezek közül több mással együtt Szapolyai budai házát a Báthoryaknak adja. Feküdt ez a ház a mai Dísz-téren a Duna felől. Azonkívül az alsó városban, a Duna-parton is volt háza Szapolyainak. De Ferdinánd, ki azonkívül, hogy Ausztriát bírta, már a cseh királyságban is utóda lett II. Lajosnak, nem lehetett állandó lakosa Budának. A még fiatal Nádasdy Tamás alatt legnagyobb részt német őrséget hagyott benne. 1529. A szultán ismét bejön óriás hadával Magyarországra, illetőleg ezen át Bécs ellen megy. Magyarországot már vazall-államnak tekintette, miután 1528 elején Szapolyai, mint magyar király, szövetséget kötött vele adófizetés föltétele nélkül. A szultán ostrom alá fogja Budát, melyet a német őrség védett, de lanyhán ; mert hatod napra föladta a várat, miután parancsnokát, Nádasdy Tamást, fogságra vetette. A szultán a magukat meg- adott lanzknechtek-zt negyvenegy előkelő budai polgárral együtt mongolos embertelenséggel leölette. Most másod ízben volt Buda a szultán hatalmában. De még ekkor sem foglalta el. János királynak adta át. Ez mind haláláig bírta. Nádasdy a várföladás zavarában megszabadúlt s János-pártivá lett. Ekkor Pest, mely a németek kezén volt, szintén megadta magát János királynak. A lakosokat nem bántotta a győztes fél ; de a vagyonosabbak mégis oda hagyták a várost. Pest ezúttal mintegy két évig lévén Ferdinánd alatt, Szapolyai hatalmába került. Ugyanezen évben költöznek el végkép a nyúlszigeti apáczák a szigetről. 1530. Ferdinánd Roggendorfot küldi Buda visszafoglalására. Benn Grittivel 3.000 török volt a budai és pesti polgárokon s más magyar hadakon kivűl. Nádasdy Tamás nagy érdemeket szerzett a város megtartásában. Szapolyai ezek fejében adta neki a nevezetes Fogarast. Roggendorf ötven- napi erős ostrom után elvonúlt. Kitűnt, milyen kár volt 1521-ben és 1526-ban csekélylő véleménynyel lenni a várak ellenálló képességéről. János király a budai polgárokat hősi magukviseleteért egyenként és összesen nemesekké tette. Régibb kiváltságaikról már az előtt királyi levelet állított ki. 1540. Júliusban Budán születik János király fia, János Zsigmond. Az öreg János július 21-dikén hal meg Erdélyben. Csecsemő fia gyámjáúl Martinuzzi M. c