Seite - 46 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

46 A szultán török részről dicséretet érdemelt, hogy fegyver helyett cselhez nyúlt, mely igen otrombának lett volna nevezhető, ha nem sikerűi. Egy várőrségnek minden valamire való emberét kicsalni, őrizet alá tenni s azalatt barátságot tettetve, a fejevesztett őrségtől elfoglalni a kapukat és a várost, nagyon együgyű tervnek látszik, s mégis elsült. Azonban ez inkább visszaélés volt a szövetséges számba ment várbeliek szorúlt helyzetével. Az őrség ki volt fáradva a hosszú ostromban és harczban ; a vár falai rútúl megrongálva, a hadiszerek szűken, a város lakossága inkább ellenséges, mint barátságos indúlatú : mindez lehetetlennek mutatta, hogy a vár a szultán roppant nagy és pihent seregével daczolhasson. A szultán a magyar főuraknak kijelentette, hogy Budát most meg fogja szállani a török sereg. De igérte, hogy mihelyt a királyfi húsz éves lesz, visszaadja, sőt ráadásul Bécset is neki ajándékozza. Több napig tartotta jó szóval az urakat a szultán a maga táborában. Azalatt a janicsárok, mintha sétálni mennének, bejutottak a kapukon, melyeket elfoglaltak, s bevonúltak a városba. Háromezer janicsár sorakozott Buda útczáin s a királyi palota előtti, mai Szent-György-téren, hol Mehemet és Szolimán pasák húzatták föl sáto- rukat. Oda hívatták a város szerencsétlen bíráját, Turkovicsot. Keményen ráparancsoltak, hirdesse ki, hogy valamennyi főúr, valamennyi nemes s azok minden cselédje takarodjék ki a várból azonnal. Fejével játszik, a ki nem engedelmeskedik. Ez volt a jutalma azoknak, kik a szultán számára vitézül védelmezték Budát. A külső városban az elvonúlókat a török sereg alja kirabolta csaknem meztelenre, miután előbb Mátyás király csűrébe (a mai lánczhíd táján) hajtották be őket. Buda meg volt fosztva valamennyi főpapi, főúri, nemesi lakosaitól, meg a valódi polgároktól is. A megmaradottaknak egy hétig nem volt szabad mutatkozniok az útczákon, melyeken a janicsárok szabad ég alatt tanyáztak, s a házakba be nem mentek. A szultán pénteken (a mohammedán vasárnapon) szeptember 2-dikán a mecsetté alakított Boldogasszony-templomában imádkozott ; de a vár többi részét csak később nézte meg. Szolimán — mint tudva van — nem tartotta meg igéretét, hogy Budát János Zsigmondnak visszaadja. Buda törökké lett, s ez volt a városnak a mongol betörés után újabb nagy pusztúlása. De míg a mongol betörés hamar elvonúlt, a pusztító török hatalom 145 évig tart városunk és környéke, s az ország jó harmada fölött.