Seite - 50 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1
Bild der Seite - 50 -
Text der Seite - 50 -
50
templom és klastrom nagyobb részét is. A legszebb házaknak, melyekben
elókeló tiszt lakott, az útcza felőli ablakait befalazták, betapasztották, vagy
deszkával, zsúppal vakították el. Az igen kevéssel beérő katonának jó volt
a cserepeitől, zsindelyétől megfosztott épület is; vidéki keresztény jobbágyai
szalmával, náddal toldották-foldották, a hogy tudták.
Buda főhelye volt a magyarországi török hódoltságnak. De a főkor-
mányzók, a budai pasák, oly gyakran változtak, hogy nem volt sem érdekök
benne, sem ösztönük arra, hogy építsenek. Csak egy-két fürdő, egy-két
mecset és a várfalak jókarban tartásával gondoltak. Az 1626 körűi kormányzó
Murtéza pasa a paulinusok egykori klastromának (a mai „Szép juhászné" szom-
szédjában) köveiből foldozta ki a budai vár falait. De a lakásokat, házakat
kecskeméti, körösi, czeglédi szántóvető emberek tatarozták robotban.
Képzelni lehet, milyen jóakarattal és szakismerettel! A török városokban
gyakori égések is pusztítottak. Sőt több ízben fölrobbant a várban a puskapor-
raktár is, mi a környéken volt épületeket is megrongálta. Az 1686-diki ostrom
alatt Mátyás egykori palotája (a mai fegyvertár helyén) szolgált ilyen tárul.
Az felrobbanván, az egész palota eltűnt a föld színéről. A keresztények részéről
néhányszor megkisérlett, de visszavert ostromok bombázásai befejezték a
rombolást. Nem szólván az enyhébb kísérletekről, minő az 1542-diki volt
Pest ellen Brandenburgi Joachim alatt, elég legyen a Buda elleni ostromok
nevezetesebbjeit nagyjából megemlítenünk. Ilyen a tizenhat éves háborúban
az 1598- és 1602-diki ostrom. Ez utóbbi évben a keresztényeknek sikerűit
Pestet bevenni; de két év múlva ismét török kézre került, s a két rendbeli
lakosság-csere miatt a város 1604-ben nyomorúltabb helyzetbe jutott, mint
1601-ben volt. Még több rombolással járt az 1684-ki sikertelen és 1686-ki
sikeres és kemény ostrom. Elől kellett kezdeni mindent a főváros helyre-
állításában.
A fővárosnak 1686-tal kezdődő új korszakában egyedül Pest az új-kor
városa, s egyedül azé a jövendő. O-Buda említést sem érdemel, Budavár is
háttérbe szorúl. Hogy Budapest ma főváros, abban 1686 óta nem Budáé,
még kevésbbé O-Budáé, hanem csupán csak Pesté az érdem. Csakhogy nem
egy-két év, hanem nemzedékek műve volt ennek a kiküzdése. Az 1686-dik
év után is vagy száz évig tart, míg Pest a számot tevő hazai városok sorába
emelkedik. Igaz, hogy I. Lipót király négy sokadalmat adott mindjárt
a visszafoglalás után Pestnek, s 1703-ban a királyi városok díszes sorába
iktatta, fölruházván a tisztviselők szabad választása jogával egy igen ünne-
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország III (1), Band 12/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország III (1)
- Band
- 12/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1893
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.95 x 21.91 cm
- Seiten
- 330
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch