Seite - 52 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

52 pélyes diplomában. De közbe jővén a Rákóczy forradalma, mely az ország kereskedelmére nézve sok évig óriási csapás volt, aztán pedig nyomban rá egy irtózatos járvány ütvén ki, a népesség annyira leapadt, hogy a mai Pestnek 1710-ben nem volt több háromszáz lakosánál! A törökök kitakarodása után visszaállított ősi intézmények között a legelsők egyike volt a vármegye újra szervezése, s a megyei hatóság szokott székhelyének, a vármegye-házának fölállítása és berendezése. Természetes! A többi, a ki utóbb jött, csak jövevény; de a vármegye, bár kissé hosszas távollét után rögtön visszarepült a maga fészkébe, Pestre. Nemes Pest- vármegye, mely a török hódoltság idején saját területétől jó messze a Nógrádban fekvő várból, Fülekről administrált, sietett ősi székhelyén adni hálát a Mindenhatónak a szerencsés visszaérkezésért. Nem is történik efféle mindenütt ! A megyeháza a XVIII. század második felében egy-emeletes volt, s csak a XIX. században kapta második emeletét és díszes oszlopsorát. A megye háza olyan jó helyre telepedett, hol a Duna legroszabb kedvében sem bántotta soha. A szomszédjában emelkedő óriási kaszárnyát III. Károly király alatt 1727—1728-ban építették. Előtte a szerviták klastromának és templomának alapkövét még 1717-ben tették volt le. A Szent Ferencz rendiek a mai „Barátok teréu-n szintén korán telepedtek meg. Az evan- gélikusok is elég bölcsek voltak ezen század elején egyszerű templomukat mentül közelebb sorakoztatni a magasabb fekvésű kaszárnyához. De minden hajókázható víz mellett fekvő helynek természetes vonzalma van a part felé való terjedésre, tekintet nélkül az olykor bekövetkezhető áradásra. így épült már az Árpádok alatt a plébánia-templom a Duna partjára; mert ne feledjük, hogy a főtemplom környéke mindig búcsújárók tanyája, vagy, a mi egyre megy, országos sokadalmak és heti vásárok helye volt. Azon tájon volt Pestnek a régi réve s később (1687) a hajóhídja. Az „eskü-tériu plébániát a visszafoglalás után hamar átalakították mecsetből katholikus templommá. A városházát ugyanazon forgalmi okokból építették oda, a hol van, s hol a vízben állott nem egy áradás alkalmával. Jelen alakjában egészen újszerű épület 1844-ből, sőt azóta is egy emelettel nagyobbodott; s még így sem fér el bele az újkori városi hivataloknak fele része sem. Ezért nem régiben új városházát kellett építeni. Pest emelkedése a XVIII. század első felében igen csekély. Csak a XIX. században ölt a növekedés lavinaszerű jelleget.