Seite - 54 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

54 Álljon itt csak e nagyjából való kimutatás Pestnek 1776-ban volt 13.000 lakosa, 1780-ban „ 16.000 „ 1799-ben „ 29.000 „ 1810-ben „ 35.000 1820-ban „ 47.000 „ 1830-ban „ 62.000 „ 1840-ben (az árvíz után) volt . . . . 66.000 „ 1847—1851-ben volt 106.000 A fokozatos emelkedés nem egy akadály ellenére történt. A kifejlődésnek, összehasonlítva más nagy városokéval, nagy akadálya volt, hogy a környékén 1686 után messze földre sem város, sem falu nem állott. A török foglalás előtti szomszéd falvak eltűntek a föld színéről. így Megyer a mai Új-Pest felé, Jenő a Margit-sziget irányában a balparton, Új-Bécs a mai Új-épület táján, Szentfalva a mai közraktárak környékén, nem is említve Sülyt, a kérdéses Párdőt és Rákosfalvát kelet felől. Már pedig az újkori nagy városok (London, Páris, Bécs) növekedésére sokat tett, hogy a környékbeli régi falvakat és kis városokat magukba olvasztják. Pest a ma közelében levő helységeket, minők : Uj-Pest, Kis-Pest, Kőbánya, stb. saját maga népéből telepítette és telepíti. A szomszéd helységek ezen hiányának is volt egy jó oldala, az, hogy az olcsó, csaknem ingyen föld, illetőleg homok egy-két órajárásnyi kerületben korlátlan szabadságot engedett a kiterjedésnek. De ez épen Pestnek egyik vele született baja. A kiterjedés némileg a városi jellem rovására gyarapodott. Pest külvárosainak már a neveik is magukon viselik újdon voltuk bélyegét. Mária Teréziának, Józsefnek, Ferencznek és Lipótnak nevét vették föl és viselik. Már III. Károly sejtette, hogy Magyarország jövendő- beli fővárosa nem Pozsony, hanem Pest. III. Károly nemcsak a Martinelli építőmester által tervezett Invalidus kaszárnya fölépítésével adta jelét Pestről való jó véleményének, hanem az által is, hogy 1723-ban az újonnan fölállított állandó országos főtörvényszékek mindkettejét Pestre helyezte, t. i. a hétszemélyes és királyi táblát. Árvíztől mentes helyen állott ez is, a „Barátok teréw-n. Mária Teréziának 1751-diki pesti látogatása után építik föl a budai királyi palotát, s a mi Pestre nézve fontosabb, 1767-ben állandó hajóhíddal