Seite - 56 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

56 kötötték össze Pestet a budai Ráczvárossal a Kis-Híd-útcza irányában. 1775-ben azon század legnagyobb árvize pusztít Pesten és Budán. 1776 februárban a polgárság ellene szegül a katonai beszállásolásnak, mely itt addig szokatlan volt. 1777-ben rendelék el a nagyszombati egyetem Budára költöztetését, melyet 1784-ben II. József Pestre helyez át az egykori paulinusok föloszlatott rendének klastromába. 1781-ben adja ki József, e koronás filozóf, a türelmi rendeletet, mely nem csekély fontosságú volt a város gyarapodására. I. Lipót 1703-ban Pestnek adott ünnepélyes kiváltságlevelében ki volt mondva, hogy csak katholikust lehet fölvenni a város polgári rendjébe. Ezt a rendeletet József megszűntetvén, nemcsak magyar, hanem német és tót ajkú beköltözőkkel is szaporodott a város lakossága. 1784-ben hozzák Budára a helytartótanácsot és a királyi kamarát. 1786-ban készítik el papnövendékek számára a pesti seminariumot József rendeletére. Ugyanakkor építik a rengeteg nagy „Uj-épületu-et messze a várostól. József császár ennek is árvíz nem járta tért választott. Jellemző, hogy habár építészete katonai jellemű, föltették a humánus uralkodóról, hogy valami ápolóintézetnek szánta. Ilyennek pedig tán mégis nagy volt a város akkori népességéhez képest. Még 182 l-ben is beépítetlen az „Uj-épületu környéke; — ezt írják róla: egészen magában, szabadon áll. A legújabb külváros a Lipótváros; de ez már tervszerűen készült. Nemcsak egyenes, derékszögben találkozó útczái mutatják ezt, hanem két nagy tere, az Erzsébet- és a József-tér is. 1790-ben a pozsonyi országgyűlésen, mivel nádora sem volt rég az országnak, megválasztották Sándor főherczeget. Minthogy Budán volt a helytartótanács, Pesten meg a hétszemélyes tábla, Budán vagy Pesten kellett laknia a nádornak is, ki ezenkívül még Pestvármegye örökös főispánja is volt. 1792-ben Ferencz királyt Budán koronázzák meg a helyőrségi tem- plomban. 1795-ben a „polgári kórházat" építik, melyet a vele kapcsolatos votiv kápolnáról Rochusnak neveznek ma is. 1796-ban lett József főherczeg Magyarország nádorává, miután Sándor főherczeg az az előtti évben kimúlt. József nádor szobra méltán díszíti Pesten a róla nevezett tért. Tovább egy félszázadnál telt öröme az ő kedvelt váro- sának fölvirágzásában, melyben hathatósan közremunkált. A városnak a múlt század végén egy másik hatalmas barátja, gróf Batthyány József prímás,