Seite - 64 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

64 A legújabb kor. A nagy szerencsétlenség okozta még nagyobb közrészvét egyszersmind új életet hirdető lendületté vált. Mindjárt az első tíz évben, 1839-től 1849-ig a közszellemnek az előtt példátlan élénksége következett be Pesten, mely nem érte be az egyszerű restaurálással. Uj meg új szilárdabb, csinosabb épületek, egész útczák, új vállalatok, egyesületek, szellemi és anyagi czélúak keletkeznek. Még a mi már meg volt is alapítva az árvíz előtt, mint a nemzeti színház, valóban csak a negyvenes években érte el a tetőpontot. Ezen években épült a Magyar Nemzeti Múzeum és a lánczhíd is. A közszellem ezen emlékein kivűl egyebekben is sokfélekép nyilat- kozott a föllendülés. Magát a lánczhídat nem az ország, nem a város, hanem egy részvényes társaság építi gr. Széchenyi István fáradhatatlan vezérlete alatt. Magán vállalkozók alapítják a ma pénzügyi hatalommá nőtt első hazai takarékpénztárt 1840-ben. Az árvíz nyomai alig tűntek el, midőn 1841-ben Pesten országos iparműkiállítást rendeznek, melyet 1843-ban még több sikerrel ismételnek. A Pestről kiinduló első vasútak is a 40-cs években születnek. 1846 júliusban a pest-váczit, 1847 szeptemberben a pest-szol- nokit nyitják meg. 1846-tól számíthatja hazánk egyik mai büszkesége, a műegyetem megalapítását. Akkor nyílt meg, a halhatatlan nádor nevét véve föl, mint „József-ipartanoda". Még 1841-ben lép életbe a Természettudományi Társaság és a „Buda- pesti királyi Orvos Egyesület". A Kisfaludy-Társaság, e legelső szépirodalmi intézetünk, 1838-ban alakúit, de csak 1844-ben nyert felsőbb megerősítést. A negyvenes éveket a magyar szépirodalom is fénykorának nevezheti : Vörösmarty, Bajza mellé sorakoznak Eötvös, Petőfi és Arany, más jelesekkel együtt. Ekkor születik meg a valódi publicistica is, melyet mindjárt kezdet- ben, mondhatni, tetőpontjára emelt a kiváló tehetségek egész serege, mi egy középpontúi szolgáló nagy város nélkül képzelhetetlen. Ebben az időben van megvetve alapja a magyar képzőművészeteknek — a Magyar Nemzeti Múzeum képtára s egy-két művészeti egyesület által. Csak futólag említjük a királyi tanítóképezdét, a „Josephinum" árva- házat, a vakok intézete mai épületét, a tornyos városházat, jégkár ellen biztosító társaságot, stb. Mai fogalmak szerint ezek nagy része nem épen első rendű vállalat; de összesen mind nagy jelentőségű, s az előtt példátlan