Seite - 74 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

74 Pannoniát Kr. c. 34-ben Augusztus kezdé meghódítani. Azon túl ót és utódait kétszáz éven át állandóan foglalkoztatta e vállalkozás. Trajanus Pannónia nagyobb biztonságáért Kr. u. lOO-tól 107-ig két nagy hadjáratban meghódítá Dáciát. Ekkor keletkezett a birodalom új határa, melyet a Duna mentén Bécstől Eszékig húzódott római erődítmények, állandó táborok és kisebb katonai állomások hosszú lánczolata védett. Valószínű, hogy szintén ebbe az időbe esik Aquincum első római megtelepítése. Csakis ekkor vált fontossá e hely, mint a Kelet, illetőleg Dácia és a Nyugat közötti közleke- désnek csaknem elkerülhetetlen állomása. Kr. u. 107-től kezdve Alsó- és Felső-Pannoniát különböztetik meg. Ptolomaeus 140 körűi említi először Aquincumot Alsó-Pannonia városai között. Ekkor még csak Castrum volt. Hadrianus 138-ban municipiummá tevé, s valószínű, hogy a legio II. adjutrix e császár uralkodása alatt helyeztetett ide. Marcus Aurelius idejében (161 —180) már nevezetes római telep volt, mert az útak mérföldhoszszát a jelző kövek, mint középponttól, innét számítják. Septimius Severus (193 — 2ll) colonia rangjára emelte. Ez időtől fogva a város Colonia Septimia Aquincum; az itt állomásozó legio pedig legio II. Severiana. II. Valentinianust 383-ban Aquincumban kiálták ki császárrá a légiók. Nem sokára azután a népvándorlás viharai elsöpörték a római birodalmat, Aquincum pusztúlásnak indúlt, még a neve is feledékenységbe merült. Aquincum hézagosan ismert történetének e néhány adata egyszersmind megjelöli az építészeti tevékenységnek itteni főbb mozzanatait is. A második század elején a megerősített állandó tábor körűi a veteránusoknak és a légiót kisérő markotányosoknak hamarosan összetákolt bódéi, a canabák állottak. A harmadik század elején, midőn Aquincum colonia rangjára emeltetett és a telep ősi lakói a canabák jövevényeivel összeolvadtak, megkezdődött a római hódítással együtt járó építkezés, a mely sehol sem volt a nagyszerűség híján. Templomok, forum, bazilika, palaestra, színház, amphitheatrum, vízvezeték, fürdők és kényelmesebb lakóházak épültek. A mindenütt polgárosító római katonaság és kísérete ez alkotásainak romjai másfél ezer év múltával kiemelik Aquincum nevét a feledésből, világot vetnek arra a szerepre, melyet e város a világbirodalom történetében játszott és érdekes adalékokat szolgáltatnak Róma provinciális építészetének megismeréséhez. A rómaiaknak a művészetek közül az építészetre volt kiváló hajlamuk. Közhasznú nyilvános épületeik korszakot alkotnak az építészet és az emberi- ség történetében. A kényelmes elrendezést, a szerkezet tökéletességét tartja