Seite - 76 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1
Bild der Seite - 76 -
Text der Seite - 76 -
76
egyik oldalán félkörű fülkével biró része, bizonyosan tepidariuma lehetett.
Trachytból faragott, részint téglákból épített oszlopocskákon nyugodott a
padozat s az alatta levő üregben közlekedő meleg levegő fűté a helyiséget.
A rómaiak úgy hívták, hogy hypocaustum. 1820-ban pedig Ó-Buda dél-
nyugati sarkán az úgy nevezett Királyhalmon pinczeásás közben akadtak egy
körülbelül öles vastagságú kő falra. Ez állítólag a theatrum maradványa lenne.
Mind a két helyen a házak álltak útjában a további kutatásnak. Az Ó-Budával
átellenben elterülő szigeten, a hajógyár területén, 1851-ben és 1852-ben
szintén épület nyomaira akadtak. További kutatásokból kétségtelenül kiderült,
hogy ez az épület nagyobb terjedelmű fürdő volt. E körülmény, nemkülönben
az, hogy a Duna ágának medrében is találtak falmaradványokat, arra enged
következtetni, hogy a sziget csak a római kor után lett szigetté, az előtt
összefüggött a szárazzal. A mai Ó-Buda és az ezzel szomszédos szigeten levő
hajógyár helyén tehát egykor város állott és számos római fölírat bizonysága
szerint ez volt Aquincum. Éjszakra, mintegy négyezer méter távolságban, a
lőpormalom környékén bugyogó meleg forrásokból látták el a város fürdőit
vízzel. A vezetéknek, e jellemző római építménynek nagy részét elhordták
építő anyagúi; pilléreinek maradványai formátlan kő-tömegekként állnak
hosszú sorban; egyiken-másikon még meglátszik a boltívnek kezdete,
melyen a vízvezető vályú nyugodott.
A pillérek nyomán haladva, O-Budától mintegy háromezer méternyi
távolságban a terület egyenetlen fölszíne, de még inkább az országúttól
balra emelkedő Csigadomb már régebben felköltötte a figyelmet. A domb
oldalából kilátszottak valami épületmaradványok, de azokat nem kutatták.
Utóbb a főváros hatósága elhatározván a terület fölásatását, a munka 1880-ik
év őszén megkezdetett, s azóta évenként egy-két hónapon át folytatják.
A fölásott romok négy külön álló nagy csoportra oszthatók. Az egyik
csoport az országútnak a nyugati, a másik három a keleti oldalán és egészen
mellette terűi el.
Az országút nyugati oldalán vannak az állandó tábor romjai. Eddig csak
nyugati falának két sarka van fölásva, tehát épen annyi, a mennyiből követ-
keztethetjük, hogy hoszsza mintegy 500 méter lehetett. Tőszomszédságában,
a Csigadomb alól, egy amphitheatrumnak részint koczkakőből, részint pedig
szabálytalanúl egymás mellé illesztett terméskőből épült vastag alapfalai
kerültek napvilágra. Ezek hű képet nyújtanak az építnlény kiterjedéséről,
általános elrendezéséről, s arról, hogy a külső körfalat miként erősítették
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország III (1), Band 12/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország III (1)
- Band
- 12/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1893
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.95 x 21.91 cm
- Seiten
- 330
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch