Seite - 83 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

83 éves korszakban, mely alatt Budavár fölépült, számos templom, kolostor, királyi paloták, előkelők lakházai keletkeztek, s noha ezekről számos föl- jegyzés maradt ránk, egyiknek az építőmestere sem említtetik. Valószínű azonban, hogy Budavárt ez első korszakában leginkább német építőmesterek építettek. Az egyházi épületek közül a legrégibb és építészetileg legjelenté- kenyebb alkotás a német lakosságnak Boldogasszonyról nevezett plébánia- temploma volt. Ez a várhegynek mintegy a közepén, a Duna felé néző oldal kiemelkedő helyén álló mai főtemplom, melyet most közönségesen Mátyás- templomnak neveznek. A XIII. század második felének elején, IV. Béla uralkodása alatt meg- kezdett templom három hosszanti hajóból és kereszt haj óból álló kora csúcs- íves épület volt. Belső hossza 57 méter, a középhajó szélessége 11.30, magassága 16, az oldalhajók szélessége 6.50 méter. A kereszthajó nem szökött ki az oldalhajók falából. A középhajó három szakaszához csatlakozott nyugat felől a két torony közötti szakasz, kelet felől a kereszthajónak, továbbá a hosszú szentélynek két szakasza, erre következett a tizennégy szög feléből alakított és külső támasztó pillérekkel ellátott szentélyzáradék, melynek hét oldalán alúl egy-egy félkörívű magasabb, ezek fölött pedig csúcsos ívű és kezdetleges geometriai művű alacsonyabb ablak volt. Az oldalhajók a kereszthajó szakaszán túl megközelítőleg négyzetalakú szentélylyel végződtek. A középhajót az oldalhajóktól két rendben négy-négy zömök keresztpillér választá el, oldalaikon vastagabb, sarkaikban karcsúbb oszloptörzsek szöktek ki, melyek a keresztboltozatos mennyezet gerinczeivel vágtak össze. A nyugati homlokzaton zömök törzsekkel tagozott, egyszerű alakítású kapu, e fölött kerek ablak és oldalt egy-egy torony volt. A tornyok köze nyugat felől egy szakaszt alkotva, a főhajónak mintegy előcsarnoka volt, aljuk pedig mintegy folytatásaúl szolgált az oldalhajóknak, de azoknál alacsonyabb volt. A főkapun belül lépcsők vezettek le a mélyebben fekvő hajóba. A déli oldalon is volt egy díszes faragású kisebb kapu, mely a hajó szintjével egyezett. Nem lehet kimutatni, vájjon e helyen már korábban is állott-e templom ; azonban az éjszaki oldalon több falpillér alakítása eltér a többitől és olyan, hogy korábbi időre is tehető. A XIII. századbeli templomot való- színűleg a szentélylyel kezdték építeni, aztán nyugat felé haladva folytatták az építést és következetes bazilikális elrendezésben be is fejezték a század végéig. Hogy a templom oldalhajói alacsonyabbak voltak a főhajónál, azt 11*