Seite - 84 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

84 a pilléreken két sorban levő oszlopfők bizonyítják, melyek közül az alsóbbak régiebbek; továbbá a pillérek fölötti boltozat részletei, melyek közül az éjszaki torony keleti falán levő egész terjedelmében megtaláltatott; végül e mellett szól az a körülmény, hogy a XIII. századbeli bazilikális templomból megtaláltattak mind ama részletek, melyek a csarnoktemplommá való átalakításnak nem voltak útjában. Ez átalakítás a XIV. század végére tehető. Ekkor a fejlődött, sőt már hanyatló csúcsíves építés követelése szerint az oldalhajók boltozatát a középhajó boltozatával egyenlő magasra emelték, az oldalhajókat a középhajóval kelet felé egyenlő hosszúakká tették, nyolczszög- nek három oldalával zárták le és szilárd támasztó pillérekkel megerősítették. De, minthogy az oldalhajók meghosszabbított részét a főhajó szentélyétől falak választották el, ezeket eltávolították és helyökbe ott, hol támasztékra volt szükség, a boltozat régi gerinczeit megtartván, azok alá alakra nézve tőlük elütő és föltűnően gyönge pilléreket állítottak. Ekként az eddigi négy pár pillér egy párral szaporodott. Ugyanekkor a főszentély záradékának délen és éjszakon egy-egy oldalát beépítették, többi oldalán pedig a közben levő faltömeget eltávolítván, az egymás fölött levő két-két ablakot egyesí- tették, minek következtében a támasztó pillérek sokat vesztettek szilárdsá- gukból. Vájjon befejeztetett-e a XIII. vagy a XIV. században a nyugati homlokzat két tornya ? E kérdésre nem lehet határozottan válaszolni. A Schedel-féle Világkrónikában Budavárának távlati képén az éjszaki torony az oromfalnál valamivel magasabb, a déli torony ellenben nem éri el az oldalfal magasságát, s egyiknek sincs födele. E szerint a XV. század közepén, a mely időtájban a kép készült, egyik torony sem lett volna befejezve. Hitelesebb tanú, maga az építmény, azt bizonyítja, hogy Mátyás király a déli tornyot 1470-ben alapjából újonnan építteté és hogy alapozá- sánál régibb épületrészek lebontásából nyert faragott, részben festett köveket használtak föl. A torony a hajó főpárkányáig négyszögű, azon fölül három és félemeletre osztva nyolezszögű és 43 méter magas volt. A XV. században a déli oldalnak előcsarnokkal ellátott nagyobb kapuja, melyből szintén lépcsők vezetnek le a hajóba, továbbá a déli szentély mellett és az éjszaki oldalon egy-egy kápolna és valószínűleg az éjszaki oldalhajó egész hoszszá- ban voltak kápolnák is. A XVI. században a török uralom alatt a főszentély záradékának a XIV. századbeli átalakítás következtében meggyöngült egyik pillére bedűlt, s ez alkalommal a törökök a záradékba patkóalakú három ablakot építettek.