Seite - 90 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

90 emelésére nem fordított gondot, uralkodása még sem maradt egészen nyomtalan a város építészetében. Az egyetlen magyar eredetű szerzetnek, a pálosoknak, Szent Lörinczröl nevezett temploma és terjedelmes kolostora a budai Jánoshegy és Hárshegy közötti nyergen Róbert Károly uralkodása alatt s az ó támogatása mellett fejeztetett be. 1381-ben november 14-én nagy ünnepélylyel ide helyeztetett el Remete Szent Pál feje, melyet a velen- czeiek az utolsó békekötés egy titkos pontja következtében szolgáltattak ki. A ravatalnak, melyet az ereklye számára Dénes fráter, pálos szobrász készített, egy kis töredéke megvan a Nemzeti Múzeumban. A XVI. század elején is élt itt egy jeles kőfaragó, Vincze nevű szerzetes. Úgy látszik, hogy e század elején a templomot részben helyreállították és díszét emelték. Csúcsíves épület volt, a falak szögleteit faragott és csiszolt vörös kövekből rakták. A török uralom alatt dűlt romba. Egy névtelen író 1827-ben írja, hogy az ó gyermekkorában még ember-magasságúak voltak a falak, két rendben hat-hat faragott oszlop emelkedett ki félig a földből, hét oltár asztala még ép volt, sőt látott itt czímerekkel díszített vörös, fekete, fehér és kék márvány sírköveket, de mindezek 1826-ban már annyira elpusztultak, hogy a templomnak a helye sem volt többé fölismerhető. E század elején a Szép juhásznéhoz czímzett mulatóhelyet, később a Ferenczhalmon levő templomot és még egy korcsmát építettek az itt szedett kövekből. Ma a kolostor egykori kútja és néhány darab kő jelöli a hajdan szép épület helyét. Nagy Lajos 1346-ban tette át a királyi udvart Visegrádról Budára. Ezzel kezdődik fővárosunk építési történetének második fényes korszaka. Erzsébet anyakirályné, Róbert Károly özvegye, a kassai székesegyház » alapítója, nyitja azt meg. A maga költségén újra építtette az ó-budai prépostság templomát. A klárás apáczáknak ugyanitt általa emelt és számos adomány nyal gazdagított templomát és kolostorát Zsigmond király 1391-ben kelt oklevelében bámulatos művészetűnek mondja; Ranzanus püspök is magasztalólag említi. Az özvegy királyné 1380-ban végakarata szerint ide temettetett. Utoljára 1494-ben említtetik e templom és kolostor; ez óta híre, nyoma veszett. Ez volt a sorsa a prépostsági templomnak is. Erzsébet és fia, Nagy Lajos, 1372-ben alapíták a karmelita templomot és kolostort a Vízi- városban. Ez 1688-ban Budavár visszafoglalásakor még állott s a Ferencz- rendieknek adatott át, kik helyébe új templomot és kolostort építettek. Nem ismerjük keletkezési idejét a nyomtalanúl elpusztúlt Szent-György kápol- nának, mely a mai hason nevű tér tájékán a XIV. század végén már állott.