Seite - 90 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1
Bild der Seite - 90 -
Text der Seite - 90 -
90
emelésére nem fordított gondot, uralkodása még sem maradt egészen
nyomtalan a város építészetében. Az egyetlen magyar eredetű szerzetnek,
a pálosoknak, Szent Lörinczröl nevezett temploma és terjedelmes kolostora
a budai Jánoshegy és Hárshegy közötti nyergen Róbert Károly uralkodása
alatt s az ó támogatása mellett fejeztetett be. 1381-ben november 14-én
nagy ünnepélylyel ide helyeztetett el Remete Szent Pál feje, melyet a velen-
czeiek az utolsó békekötés egy titkos pontja következtében szolgáltattak ki.
A ravatalnak, melyet az ereklye számára Dénes fráter, pálos szobrász
készített, egy kis töredéke megvan a Nemzeti Múzeumban. A XVI. század
elején is élt itt egy jeles kőfaragó, Vincze nevű szerzetes. Úgy látszik, hogy
e század elején a templomot részben helyreállították és díszét emelték.
Csúcsíves épület volt, a falak szögleteit faragott és csiszolt vörös kövekből
rakták. A török uralom alatt dűlt romba. Egy névtelen író 1827-ben írja,
hogy az ó gyermekkorában még ember-magasságúak voltak a falak, két
rendben hat-hat faragott oszlop emelkedett ki félig a földből, hét oltár asztala
még ép volt, sőt látott itt czímerekkel díszített vörös, fekete, fehér és kék
márvány sírköveket, de mindezek 1826-ban már annyira elpusztultak, hogy
a templomnak a helye sem volt többé fölismerhető. E század elején a Szép
juhásznéhoz czímzett mulatóhelyet, később a Ferenczhalmon levő templomot
és még egy korcsmát építettek az itt szedett kövekből. Ma a kolostor egykori
kútja és néhány darab kő jelöli a hajdan szép épület helyét.
Nagy Lajos 1346-ban tette át a királyi udvart Visegrádról Budára.
Ezzel kezdődik fővárosunk építési történetének második fényes korszaka.
Erzsébet anyakirályné, Róbert Károly özvegye, a kassai székesegyház
» alapítója, nyitja azt meg. A maga költségén újra építtette az ó-budai
prépostság templomát. A klárás apáczáknak ugyanitt általa emelt és számos
adomány nyal gazdagított templomát és kolostorát Zsigmond király 1391-ben
kelt oklevelében bámulatos művészetűnek mondja; Ranzanus püspök is
magasztalólag említi. Az özvegy királyné 1380-ban végakarata szerint ide
temettetett. Utoljára 1494-ben említtetik e templom és kolostor; ez óta híre,
nyoma veszett. Ez volt a sorsa a prépostsági templomnak is. Erzsébet és fia,
Nagy Lajos, 1372-ben alapíták a karmelita templomot és kolostort a Vízi-
városban. Ez 1688-ban Budavár visszafoglalásakor még állott s a Ferencz-
rendieknek adatott át, kik helyébe új templomot és kolostort építettek. Nem
ismerjük keletkezési idejét a nyomtalanúl elpusztúlt Szent-György kápol-
nának, mely a mai hason nevű tér tájékán a XIV. század végén már állott.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország III (1), Band 12/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország III (1)
- Band
- 12/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1893
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.95 x 21.91 cm
- Seiten
- 330
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch