Seite - 93 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

képzeletünk legalább meg- közelítőleg hű képet alkos- son a királyi várról, úgy, a mint a XV. század végén állott. A szemtanúk leírásai igen hiányosak, az általános dicsőítések e mesterei az épületek külsejéről hallgat- nak. Zsigmond palotájáról megtudjuk tőlük legalább azt, hogy nagy tömegű, hatalmas épület volt; Má- tyás építményeiről még ennyit sem mondanak. Leginkább az épületek bel- sejével foglalkoznak. Emlí- tenek aranyozott faragvá- nyokkal díszített mennye- zeteket és könyvállványo- kat, márványból faragott ablak- és ajtófeleket, pom- pás lépcsőket és díszes oszlopos folyosókat, dom- borművekkel díszített ércz- kaput, márvány kútat és szobrokat. Azt tudjuk, hogy Chimenti Camicia, Baccio Cellini, Benedetto da Majano florenezi építészek (ez utóbbi szobrász is), Aristoteles Fioravanti bolognai építész, továbbá Trani Jakab és János dalmácziai építészek és szobrászok voltak Mátyás szolgálatában. Azt követ- keztethetjük tehát, hogy Zsigmond király palotája talán franczia renaissance épület volt; a Mátyás király által emelt épületek pedig királyilag gazdag, olasz renaissance művészeti! épületek lehettek, melyeknél, úgy látszik, mégis a belső díszítésre fordítottak legnagyobb gondot. Ez valószínű is, mert alig tehető föl, hogy akkoriban annyi alkalmas munkást hozathatott volna Olaszországból, s még kevésbbé találhatott annyi jó munkást itthon, a mennyi egy nagyobb szabású olasz renaissance palotának rövidebb idő alatt való fölépítéséhez megkívántatott. A Schcdel-féle krónika távlati képén Az egykori Grassalkovich-palota kapuja.