Seite - 94 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország III (1), Band 12/1

94 éjszak felé legszélíil látunk egy három emeletes, félköríves ablakú, erkélyes, oromfalas épületet; az oromfal két éle befelé hajlított, legfölül kettős czímer- paízs díszíti. Ettől délre hoszszával néz felénk egy másik magas, meredek födelű épület, mely a bástyafalra látszik építve lenni. Továbbá látunk több sisakfödelű tornyot és oromfalas épületet, majd egy hatszögű és apró tornyocskákkal czifrázott tornyot; aztán ismét egy magas födelú házat, melynek oromfala délre néz. E mögött emelkedik a királyi vár legdélibb pontján egy merész torony, melynek sisakját kiszökő erkély övezi. Az éjszaki szélen álló két épület kivételével az egész váron a bástyákra épített oszlopos folyosó fut körűi. E kép csak annak bizonyságaúl vehető, hogy a királyi várban több épület állott és azoknak hatását számos magasabb s alacsonyabb torony és erkély élénkítette. A királyi vár művészeti sajátságaira nézve tájékozást itt hiába keresünk. Nincs rajta egy vonásnyi olasz renaissance építészet sem. Ha tehát elfogadjuk hitelességét akár csak az épületek általános külsejére nézve is, akkor tagadnunk kell, hogy Budavárban XV. századbeli olasz építész bármit épített volna. Kétségtelen, hogy a vár erődítése a XV. század folyamán Zsigmond és Mátyás királyok alatt vált teljessé. Föltehetjíik, hogy éjszaki és déli keskeny oldalait, s valószínűleg nyugati hosszú oldalát is bástyák védelmezték; a Dunára szolgáló keleti oldala azonban szabadon maradt, s részint az éjszaki és a déli sarokról a Dunáig épített falak védelmezték, részint pedig ez oldalon úgy épültek a házak, hogy külső felük védfalúl szolgált. Három kapuja volt a várnak : a Ker. Szt. János kapu (a mai Ferencz József kapu táján), ezzel átellenben a nyugati oldalon a Zsidó kapu (ma Fehérvári kapu) és éjszaki végén a Szombat kapu, a mai Bécsi kapu táján. Az előkelők és a polgárok lakóházainak építéséről keveset tudunk. Emlékűi nem maradt egyéb, mint a várban az Országház-útcza 26., az Uri-útcza 34., 38. és 40. számú házak kapualjának csúcsíves töredékei. (Lásd 28. és 29. lap.) A tér szűk voltánál fogva a házak igen keskenyek és befelé is csekély terjedelműek voltak; homlokzatukon két, vagy legfölebb három ablak fért el; úgy látszik, nagyobb részük fa-vázas épület volt, legalább erre enged következtetni az a körülmény, hogy az oklevelekben mindig határozottan megmondatik, ha kőből épült házról van szó. A XV. századból az egyházi építészetnek két emléke maradt ránk. A Mátyás király által 1470-ben épített és legutóbb lebontott csúcsíves toronyról, melyet bizonyára nem olaszok építettek, már szólottunk. E torony